Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem zárom ki, hogy tovább csökkentjük a kamatot - ezzel a tőle szokatlan mondattal lepte meg a piacot Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke az eurózóna jegybankjának tegnapi kamatdöntése után. Az ECB kormányzó tanácsa az előrejelzéseknek megfelelően 0,5 százalékponttal, 3,25 százalékra vitte le az irányadó kamatot; Trichet a pénzügyi zavarok erősödésével és kiszélesedésével indokolta a lépést, hozzátéve, hogy ez valószínűleg hosszú időre megüli majd a globális és az európai keresletet, az árak és a bérek oldaláról érkező nyomás viszont enyhülhet. Elemzők most arra számítanak, hogy a korábban az infláció miatt nem lazító ECB folyamatosan mérsékli majd a hitelköltségeket, így jövő áprilisra 2,5 százalékig is süllyedhet az alapkamat.
A júliusban még kamatot emelő ECB tegnapi döntésével nem tartozott a bátor jegybankok közé: a Bank of England (BoE) 1,5 százalékpontot vágott, szemben a legfeljebb 1 százalékpontig elmenő várakozásokkal. A lépés súlyát mutatja, hogy a BoE még soha nem csökkentett egyszerre fél százalékpontnál többet 1997, a kormánytól való függetlenedése óta. A 3 százalékos alapkamatot hozó agresszív vágást a közeledő recesszió magyarázza az elemzők szerint - Nagy-Britanniát különösen erősen sújtotta a hitelválság -, az inflációs kockázatok pedig itt is határozottan lefelé mutatnak.
Az igazi meglepetést azonban a svájci központi bank (SNB) okozta, neki ugyanis menetrend szerint legközelebb december 11-én kellett volna az irányadó rátával foglalkoznia, ezzel szemben tegnap 0,50 százalékponttal, 2 százalékra vitte le az irányadó háromhavi célszámot. Az SNB közleménye szerint a világgazdasági kilátások a korábban jelzettnél sokkal többet romlottak, aminek hatása lesz a svájci gazdaságra is a következő néhány negyedévben. A lefékeződés, az olajárak csökkenése és a svájci frank erősödése fokozza az infláció amúgy is várt mérséklődését - teszi hozzá az SNB. A svájci frank október elseje óta több mint 5 százalékot erősödött az euróval szemben; ha az SNB nem lépett volna - fogalmazott a Bloomberg szerint a UBS vezető közgazdásza -, akkor a frank kiverte volna a tetőt.
Az ECB már a brit és a svájci lazítás ismeretében dönthetett; sokan gondolták, hogy ezek után Frankfurtban is a vártnál nagyobbat vágnak, és mint Trichet elárulta, szóba is került egy 0,75 százalékos csökkentés. Hogy végül mégis maradtak a manapság mérsékeltnek számító 50 bázispontos mínusznál, azt a kommentárok szerint az is indokolhatja, hogy az ECB nem akarja túl gyorsan elhasználni az összes fegyverét (a Fed a múlt héten már 1 százalékra csökkentette alapkamatát). Közrejátszhat a megfontoltságban az is, hogy a mostani válsághelyzet kialakulásában - amint arra az ECB egyik tekintélyes vezetője, Lorenzo Bin Smaghi is figyelmeztetett - elég nagy szerepet játszott az, hogy a kamatok túl sokáig maradtak túl alacsony szinten, s ezt jobb lenne most már elkerülni.
