Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sűrűn át kell majd írni a kamattáblázatokat a világban - többnyire negatív előjelű változásokkal -, ha a jegybankok meghozzák azokat a döntéseket, amelyeket a hét végén jósoltak az elemzők a mélyülő globális válság láttán. Elsősorban persze mindenki a Federal Reserve nyíltpiaci bizottságának e heti kétnapos ülését várja, bár senki sem kétli, hogy a csökkentés mellett döntenek; a határidős jegyzések alapján 74 százalék a valószínűsége annak, hogy október 29-én 50 bázisponttal viszik lejjebb az október 8-ai rendkívüli vágás óta 1,5 százalékos szövetségi alapkamatot. A maradék jegyzés sem ennél kisebb, hanem nagyobb arányú, 75 bázispontos vágást valószínűsít, márpedig egy százalék alatt még sose volt a Fed-kamat az 1980-as évek vége, a mostani monetáris politika kezdete óta. A Fed elnöke, Ben Bernanke az elmúlt hetekben minden fórumon hangsúlyozta, hogy az USA gazdasága jövőre is gyengélkedni fog.
Jelenleg nem is a lassulás a fő gond, hanem az, hogy eldugultak a hitelcsatornák, mivel a bankok egyrészt nem bíznak egymásban, másrészt nem is tudhatják, mikor lesz szükségük nekik maguknak a pénzre, ebben a helyzetben egy újabb kamatvágás a legkevésbé fontos eszköz - mondták a CNNMoney által megkérdezett elemzők. Szerintük ez most inkább pszichológiai fegyver, de ha nem vetnék be, az még jobban elbizonytalanítaná a piacokat. Sokan emlékeztetnek arra is, hogy részben épp a néhány éve kialakult rendkívül alacsony kamatok vezettek az ingatlanpiaci buborékhoz és a nyomában járó hitelválsághoz, illetve arra, hogy a japán jegybank (BoJ) sem tudott kellő lökést adni az ottani válság után leült gazdaságnak a kilencvenes évek nulla százalék körüli alapkamatjával. Most azonban, hogy a dagadó hitelválság egyre inkább utoléri a reálgazdaságot - amint ez a negyedéves vállalati jelentésekből is kitűnik -, a Fed nem mondhat le a monetáris lazításról, de közben minden más eszközt is meg kell ragadnia. Növelheti például a jelzáloglevél-állományát, vásárolhat értékpapírokat közvetlenül a pénzügyminisztériumtól, vehet vállalati részvényeket (erre már október elején megnyitott egy 1,8 ezer milliárd dolláros keretet) - voltaképpen ezzel is a japán utat követné. A BoJ mérlegfőösszege a kétezres évtized elején a különféle mentőakciók nyomán a japán GDP több mint 30 százalékára duzzadt - emlékeztetett a Bloombergnek nyilatkozva a Goldman Sachs vezető közgazdásza - a Fed esetében ez most az USA GDP-jének 12 százaléka, és gyorsan növekszik.
Japán mindenesetre marad a járt úton: Josano Kaoru pénzügyminiszter tegnap bejelentette, hogy 2-ről 10 ezer milliárd jenre (85 milliárd euró) növelik a bankoknak szánt mentő csomag összegét, emellett a kormány felkéri majd a jegybankot, hogy ismét vásároljon fel bankrészvényeket (amint azt 2002-ben már megtette). A pénzpiaci válságot eddig jóval súlyosabban megérző, reálgazdaságában a recesszió felé tartó Dél-Korea viszont még a kamatcsökkentéstől várja a megoldást: ottani idő szerint hétfő reggelre összehívták a monetáris tanács rendkívüli ülését, amitől az elemzők zöme 50 bázispontos vágást vár. A szöuli jegybank október elején négy éve először vitte lejjebb a kamatot - 25 bázisponttal 5 százalékra -, ez azonban nem akadályozta meg a tőzsde és a von árfolyamának zuhanását. Újabb, az elemzők többsége szerint 25 bázispontos vágást várnak ma az izraeli jegybanktól is - október elején már volt egy "műsoron kívüli" csökkentés a tőzsde kétévi mélypontra esése után -, amely eddig az év során négyszer emelt az infláció elleni küzdelem jegyében, most viszont már az idén 4,5 százalékosnak jelzett GDP-növekedést félti.
Az eurózónához nem tartozó EU-országok közül Svédország csütörtökön másodszor vetette be a kamatvágás fegyverét két héten belül: ezúttal is 50 bázisponttal csökkentettek, elérve ezzel az eurózóna 3,75 százalékos alapkamatát. A szeptemberben még szigorító Riksbank azután váltott irányt, hogy egyértelművé vált a svéd GDP több mint felét adó exportpiacainak beszűkülése; a jegybank már most jelezte, hogy fél éven belül újabb lazítás várható, amellett, hogy lejjebb szállította idei és jövő évi GDP-előrejelzését. Egyértelműen kamatvágást várnak a Bank of England november 6-án esedékes ülésétől is - ezt több mint indokolttá teszi a harmadik negyedévben zsugorodó GDP -, de az igazi nagy várakozás persze az Európai Központi Bank (ECB) aznapi tanácskozását előzi meg. A mindenekelőtt az inflációt szem előtt tartó, még idén júliusban is szigorító ECB részt vett a világ nagy jegybankjainak összehangolt októberi akciójában, azóta azonban vezetői nem tették egyértelművé további szándékaikat. Az elemzők többsége ezzel együtt legalább 25 bázispontos enyhítést vár most, a határidős jegyzések alapján pedig februárig még összesen fél százalékpontos vágásra számítanak a piaci szereplők. Olyan elemző is akad - például a Deutsche Banknál -, aki szerint az ECB alapkamata 1,5 százalékig is süllyedhet 2009 közepére, sokan azonban úgy vélik, az eurózóna jegybankja és különösen elnöke, Jean-Claude Trichet nem érezheti úgy, hogy az infláció elleni harcot már megnyerték, s nem engedik 3 százalékosnál alacsonyabbra a kamatot.
