Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ilyen rendkívüli piaci feltételek mellett rendkívüli intézkedésekre van szükség - indokolta e-mailes közleményében a német pénzügyminiszter a tegnap bejelentett kormányzati csomagot, de ezt számos európai kollégája is elmondhatta volna. Az eurózóna és Nagy-Britannia pénzügyminiszterei vasárnap este, rendkívüli tanácskozásukon döntöttek úgy, hogy beállnak bankjaik, tágabban értelmezve az európai bankrendszer megtámogatása, még tágabban értelmezve pedig az európai gazdaságok megmentése mögé, de akkor még csak annyit közöltek, hogy elvileg megegyeztek: az egyes országok 2009 végéig garancianyújtással támogathatják pénzintézeteiket. A részletek kidolgozását rábízták az érintett kormányokra, amelyek tegnap feltűnő gyorsasággal jelentették be a részleteket.
Az élen Németország járt, amit részben az magyaráz, hogy a német pénzintézetek felől épp elég olyan rossz hír érkezett már, amely másokat is megrendített - elég a már eddig is 50 milliárd eurós mentőakcióra szoruló Hypo Real Estate-re gondolni -, részben pedig az, hogy Angela Merkel kancellár és Peer Steinbrück az egész európai együttműködés összehozásában nagy szerepet játszott. A német kormányzati csomag összesen 500 milliárd euróra rúg.
A rendkívüli vasárnapi csúcsnak soros EU-elnökként otthont adó Párizsban 360 milliárd eurós csomagot jelentett be a rendkívüli kormányülést követően Nicolas Sarkozy államfő. Ebből 320 milliárd euró erejéig nyújtanak "normál piaci áron" garanciát a 2009 végéig felvett bankközi hitelekre (maximum öt évig), további 40 milliárdot tesznek félre a szükség esetén esedékes újratőkésítésekre. (A Les Echos gazdasági napilap tegnap megírta, hogy a kormány már a múlt héten létrehozott egy szervezetet banki részesedések felvásárlására és feltehetően döntenek majd egy új, állami többségű bank létrehozásáról is, amely a magánpénzintézetek finanszírozását segítené.) A francia kormány is rászánta magát emellett a vezetői jövedelmek korlátozására, beleértve a magas végkielégítések megszüntetését.
Jókora összeget, több mint 485 milliárd eurót szán az országában működő bankoknak nyújtandó teljes garanciára Írország is, amelynek kormánya az elsők között jelentett be kormányzati jótállást a legnagyobb bankok betéteire - akkor felháborodás fogadta ezt a lépést, főleg brit részről, félve a jogtalan versenyelőnytől. Mára azonban kiderült, hogy a garancia az Írországban működő külföldi bankokra is vonatkozik, így az unió áldását adta a döntésre, maguk a britek pedig azóta ugyancsak bejelentették saját bankmentő akcióikat (a részleteket lásd a 9. oldalon).
Az ügyvezetőként működő osztrák kormány egész eddig nem nagyon nyilatkozott arról, vannak-e tervei a bankrendszer esetleges megsegítésére, tegnap azonban már bejelentették a többi euróországéhoz sok tekintetben hasonló tervezetet: 85 milliárd eurót különítenek el állami garanciavállalásra a bankközi hitelek piacán, 15 milliárdot pedig pénzintézeti részvények vásárlására, tőkeemelésre szánnak - ha kell. Bécs azt már korábban közölte, hogy a pénzintézetekben elhelyezett lakossági megtakarításokra teljes körű garanciát vállal.
Összesen 100 milliárd eurót szán a bankközi hitelezés megtámogatására a spanyol kormány is - ennek részleteit még nem dolgozták ki -, amely korábban már életre hívott egy 30 milliárd eurós alapot banki részvények vásárlására. Jose Luis Zapatero kormányfő ez utóbbi kapcsán hangsúlyozta, hogy ez csak biztonsági intézkedés, hiszen a spanyol bankok fizetőképesek.
Az olasz bankrendszert egyelőre a jegybank támogatja meg azzal, hogy mint Mario Draghi, a Banca d'Italia kormányzója tegnap bejelentette, összesen 40 milliárd euró erejéig olasz államkötvényekre cserélhetik portfóliójuk egyes elemeit, azokkal pedig már folyamodhatnak refinanszírozásért az Európai Központi Bankhoz. Ezen túlmenően az olasz állam öt évig garanciát vállal a mostantól 2009 végéig kibocsátandó banki kötelezettségekre, keretösszeget nem jelöltek meg egyelőre, mint ahogy ahhoz a még a múlt héten kiadott rendelethez sem, amelynek értelmében a kincstár nem szavazó elsőbbségi részvények vásárlásával is megsegítheti az esetleg rászoruló bankokat.
A mentőakciók meghirdetőinek sorát egyelőre Hollandia zárja: Jan Peter Balkenende miniszterelnök tegnap jelentette be, hogy az állam 200 milliárd eurós garanciát vállal a bankközi kölcsönökre. Piaci elemzők már ezt megelőzően is megdicsérték az európai kormányokat, mert bő egy évvel a hitelpiaci válság kirobbanása után végre rászánták magukat a legalább kereteiben egységes fellépésre - igaz, az Európai Bizottság tegnap már a figyelmeztetésre is elérkezettnek látta az időt. Rendkívüli körülményekkel kell megküzdenünk - mondta szokásos sajtóértekezletén a pénzügyekért felelős biztos Joaquin Almúnia szóvivője, Amelia Torres -, de továbbra is azt ajánljuk a kormányoknak, hogy ne engedjék elszabadulni a költségvetési kiadásokat és kerüljék el, hogy a megengedett 3 százalék fölé menjen a büdzsé GDP-arányos hiánya.
