Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nincs szükség európai mentő csomagra - szögezte le tegnap több európai politikus, köztük az euróországok pénzügyminiszteri csoportját vezető luxemburgi kormányfő-pénzügyminiszter, Jean-Claude Juncker. Ezen a véleményen van a német kormány is - derült ki a pénzügyminisztériumi szóvivők nyilatkozataiból, amelyek szerint egy egyszeri nagy beavatkozás csak újabb problémákat kreálna.
Az uniós szintű megoldás azután került napirendre, hogy a Reuters európai kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, szóba került egy 300 milliárd eurós összeurópai banki mentő csomag terve, követve az amerikai mintát. Hasonlóról beszélt a francia pénzügyminiszter, Christine Lagarde is a Handelsblatt német gazdasági napilapban, hozzátéve, hogy ez csak egy ötlet, amelyet meg kell vitatni. Erre holnap lehet is mód, hiszen Nicolas Sarkozy francia államfő javaslatára Párizsba gyűlnek a G8-hoz tartozó európai országok (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország) vezetői, valamint az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank elnöke, hogy Európa közös állásponttal mehessen a G8 pénzügyi vezetőinek jövő heti washingtoni tanácskozására.
Jelenleg úgy tűnik, a közös álláspont az, hogy nincs szükség közös fellépésre - megfigyelők szerint ebben azért is van ráció, mert egy összehangolt akció azt a látszatot kelthetné, hogy már az európai bankszektorban is akkora a baj, mint az amerikaiban. A szombati találkozó célja inkább az lehet - mondta a BBC-nek a brit kormányszóvivő -, hogy megvitassák, miként válaszol Európa négy nagy gazdasága a globális pénzügyi válságra. Van azonban olyan téma, amelyben várhatóan egyetértésre jutnak, ez pedig Írország húzásának bírálata. Dublin ugyanis kedden bejelentette, hogy egy sürgősséggel beterjesztett törvényjavaslattal két évre teljes körű állami garanciát készül adni a hat legnagyobb ír banknál elhelyezett betétekre, ami brit vélemények szerint versenyhátrányba hozza a brit bankokat. Nagy-Britanniában csak 35 ezer fontig szól az állami garancia, így lapértesülések szerint máris megindultak onnan a betétek az ír pénzintézetekbe. Az ír kollégájánál már tiltakozó Alistair Darling brit pénzügyminiszter mellett helytelenítette az egyoldalú döntést Christine Lagarde, illetve az EU versenyügyi biztosa, Neelie Kroes is, a bizottság pedig a kormányzati garanciák rendszerének erősebb ellenőrzésére szólított fel.
Hogy mekkora veszekedés lesz holnap Párizsban, az nyilván attól is függ, átmegy-e addigra az USA képviselőházán a 700 milliárd dolláros mentőakció. A szenátus mindenesetre tegnapra virradóra nagy többséggel elfogadta a hétfőn az alsóház által elutasított tervezet módosított változatát; új elemként azzal édesítették meg, hogy 100 ezerről 250 ezer dollárra tervezik emelni a szövetségi betétbiztosítási alapban garantált összeg felső határát és bedobnak még egy 149 milliárd dolláros adókedvezmény-csomagot is. Mindez azonban nem biztos, hogy elég lehet az első verziót leszavazó képviselők - republikánusok és demokraták - megpuhítására, hiszen őket ma már továbbra is az egy hónap múlva esedékes képviselőházi választás érdekli elsősorban. Frakcióvezetőik abban bíznak, hogy a tervek szerint ma délután szavazó honatyák nem akarnak megkockáztatni még egy tőzsdepánikot, miután választóik valószínűleg megértették, hogy a piacok összeomlását ők is megszenvedik.
