Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hiába reménykedett az európai pénzvilág abban, hogy az USA-ból kiinduló hitelválság csak közvetett hatásaival csap majd át az Atlanti-óceán túlpartjára: mára Európában is az összeomlás szélére kerültek kikezdhetetlennek tűnő pénzintézetek. Hasonló a reakció is: csak úgy repülnek az állami mentőövek, miután azok a bankok, amelyek eddig megúszták a vihart, egyedül nem tudnak vagy nem akarnak beszállni riválisaik életben tartásába. A legnagyobb horderejű akció ez idő szerint az eurózóna pénzintézeti óriásai közé tartozó - magyarországi fiókkal is rendelkező - Fortis megmentése. A bank- és biztosítócsoport részvényárfolyama 35 százalékkal csökkent a múlt héten - ezzel idei értékvesztése elérte a 71 százalékot -, miután kiderült, hogy nem tudja összeszedni azt a mintegy 5 milliárd eurót, amire az ABN Amro ráeső részének beolvasztása miatt volna szüksége. (A Fortisnak tavaly 24 milliárd eurójába került, hogy részt vett abban a konzorciumban, amely megvette a holland bankot.) A belgiumi és hollandiai székhelyű csoport bedőlését viszont éppúgy nem engedhették meg a Benelux országok, mint az USA az AIG biztosítóét. A most a vezérkarát is lecserélő Fortis a legnagyobb munkáltató Belgium magánszektorában - szerte a világon pedig 85 ezer alkalmazottja van -, az ország háztartásainak mintegy fele nála kezeli pénzügyeit, mérlegfőösszege pedig a belga GDP többszörösére rúg. Hogy milyen komolyan tartottak a pánik kitörésétől, azt az is jelzi, hogy a belga és a holland kormány deklarálta: 100 százalékos garanciát vállal a Fortis betéteire (egyébként csak 20 ezer euróig szól a garancia).
A vasárnap éjjeli megállapodás értelmében a három Benelux ország külön-külön megveszi az ottani Fortis-részlegek 49-49 százalékát (Belgium 4,7 milliárd, Hollandia 4 milliárd, Luxemburg 2,5 milliárd eurót tesz be), maga a pénzintézet pedig eladja bajainak fő okát, az ABN Amro hollandiai részlegét - a legvalószínűbb vevőként az ING-t emlegetik, jóllehet a holland csoport nem tagja az eredeti vevői konzorciumnak. Tagja volt viszont az a spanyol Banco Santander SA, amely eddig jól állja a válságot: megszerzi - egyik nagy-britanniai érdekeltségén, az Abbey Nationalen keresztül - 20 milliárd font ellenében a második legnagyobb brit jelzálog-hitelező, a Bradford & Bingley betétállományát, ezen felül 612 millió fontot fizet a forrásai elapadása miatt bajba került társaság 197 fiókjáért. A B&B 50 milliárd fontos hitel- és kölcsönállományát pedig a brit kormány veszi át; ezzel a Northern Rock után egy éven belül másodszor oldják meg államosítással egy nagy jelzálog-hitelező gondjait.
Ezek után már nem is meglepő, hogy a német kormány több magánbankkal karöltve húzza ki a bajból a likviditási válságba került Hypo Real Estate-et (HRE). Az USA jelzálogpiacához kapcsolódó befektetései miatt csődközelbe került ingatlanfinanszírozó - a kereskedelmi ingatlanok piacának egyik legnagyobb európai szereplője - először 14 milliárd, később 21 milliárd eurót kap (az előbbi csomag 60 százalékát magánbankok adják össze). Az USA-ban égette meg magát az AP értesülései szerint a belga-francia érdekeltségű Dexia bank is, amelynek részvényárfolyama tegnap több mint 30 százalékkal zuhant a Le Figarónak arra a hírére, hogy a társaság mielőbbi tőkeemelésre készül. A belga kormányfő, Yves LeTerme nem tette egyértelművé, közbelép-e a kormány az önkormányzatok hitelezésére szakosodott Dexia érdekében is, a francia pénzügyminiszter, Christine Lagarde viszont sietett leszögezni, hogy Párizs a ráeső 10 százalék körüli tulajdonhányaddal arányosan vállal részt a Dexiával kapcsolatos ügyekben. Franciaország más szerepet akar játszani a válságkezelésben: Nicolas Sarkozy államfő az EU soros elnökeként már a múlt héten szorgalmazott egy globális csúcstalálkozót a pénzügyi válság kezelésére. Ennek előkészítése érdekében a jövő héten találkoznak Párizsban a G8-ban részt vevő uniós országok vezetői, valamint az ECB, az Európai Bizottság, illetve az eurózóna pénzügyminiszteri csoportjának elnökei.
