Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió a tegnap megtartott rendkívüli csúcsértekezletén arra szólította fel Oroszországot, hogy tartsa be a Grúziával kötött tűzszünetet, különben a jövőben kárt szenvedhetnek az unióval fenntartott kapcsolatai - legalábbis ez állt abban a határozatvázlatban, amelyet már a találkozó előtt megszerzett a Reuters. A végleges szöveget csak este, az eredetileg tervezett időpontnál egy órával később kezdték ismertetni, ami biztos jele volt annak, hogy a tárgyaláson nem mindenben alakult ki hamar az egyetértés. Amiben mégis, az a Grúziának nyújtandó gesztusok sokasága: az EU kész segíteni a grúziai újjáépítést, illetve fejlesztést - idézte az olasz ANSA hírügynökség a közlemény előzetes verzióját -, és arra is kész, hogy javítson a Grúziával való kapcsolatokon. Utóbbiba beleértenék a Grúziának adandó vízumkönnyítéseket, illetve a kereskedelmi akadályok lebontását - amint a feltételek lehetővé teszik. Oroszországgal szemben a legkeményebb döntés az volt, hogy elhalasztották az EU-orosz partnerségi tárgyalások esedékes fordulóját. Arra is felszólították Moszkvát, hogy ne szigetelje el magát - ennek érdekében a mostani csúcstalálkozót összehívó Nicolas Sarkozy, az unió soros elnöke egy héten belül Moszkvába és Tbiliszibe megy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője társaságában.
A lényeget azonban már a csúcsértekezlet előtt közölte Solana. Nincsenek ma napirenden szankciók - mondta újságíróknak, hogy lehűtse azoknak a kedélyét, akik esetleg arra számítottak: ha másra nem, arra jó a rendkívüli találkozó, hogy megint egyszer felszínre hozza az unión belüli ellentéteket. Ezzel együtt nyilvánvaló volt, hogy az egyes tagországok másképp ítélik meg, mit kell és lehet tenni abban az esetben, ha Oroszország katonai nagyhatalomként viselkedik. Az európai kormányok végül is elítélték, hogy Moszkva az öt napig tartó harcok után sem vonult ki teljesen a grúz területekről, sőt elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét, de nem volt olyan komoly politikus, aki nyíltan büntetőszankciókra szólított volna föl. A nyilatkozatok keménységi foka azért eltérő volt - megfigyelők szerint az is meghatározta, hogy az egyes országok mennyire függenek az orosz energiaszállításoktól, de azért nem csak ez játszott szerepet.
A legmesszebbre a britek mentek: London érkezett azzal a javaslattal a tárgyalóasztalhoz, hogy függesszék fel az új hosszú távú együttműködésről szóló tárgyalásokat az EU és Oroszország között. Ám az 1997-ben aláírt tízéves megállapodás pótlásáról szóló egyeztetést már amúgy is másfél év csúszással kezdték meg idén júliusban - Oroszország, illetve Lengyelország és Litvánia ellentétei miatt -, s most a felfüggesztéssel lehet, hogy Moszkva jár jól, mert kijátszhatná egymással szemben az uniós országokat az energiaszállítások és más gazdasági ügyek terén. A következő tárgyalást eredetileg szeptember 15-16-ra tűzték ki, és a Reuters értesülése szerint London mellett a balti államok is támogatták elhalasztását - arról még nem tudni, mi lesz a november közepére Nizzába tervezett orosz-EU csúcs sorsa.
A legnagyobb uniós gazdaságnak számító Németország egyszersmind Oroszország első számú európai kereskedelmi partnere, emellett a legnagyobb energiavásárlója: földgázszükséglete 40, olajszükséglete 35 százalékát szerzi be az oroszoktól. A másik oldalról is fontosak a pozíciói: 2007-ben 20 százalékkal, mintegy 42 milliárd dollárra nőtt az Oroszországba irányuló német export - ilyen körülmények között senki nem várhatta, hogy Berlin a szankciók élharcosaként lépjen fel. Így inkább az érintette kellemetlenül az egységnek legalább a látszatát fenntartani igyekvőket, hogy nemcsak az unió, hanem a német nagykoalíció is megosztottnak bizonyult: Angela Merkel kancellár, illetve a mögötte álló kereszténydemokraták kritizálták Oroszországot a Grúziával kapcsolatos emberjogi kérdésekben és az elsők között ítélték el a szakadárok elismerését - szociáldemokrata partnereik viszont inkább azt hangsúlyozták, hogy nincs alternatívája az oroszokkal való együttműködésnek.
Az olasz kormányfő, Silvio Berlusconi - országa szintén az orosz energiahordozók nagy fogyasztói közé tartozik - elég őszintén beszélt a csúcs előtt egy tévéinterjúban. Brüsszelnek nem kell olyan lépéseket tennie, amelyek súlyosbítják a helyzetet. Oroszország atomhatalom - figyelmeztetett Berlusconi a saját tulajdonában levő Canale 5 csatornán -, emellett olyan ország, amelynek gazdasága évente 7-8 százalékkal bővül, és olyan ország, amelynek van olaja és földgáza. A kormányfő arra is emlékeztetett: az uniós konfrontáció arra ösztökélheti Moszkvát, hogy Ázsiában keressen magának új energiapiacokat, ami nagy kárt okozhatna Európának.
