Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Liechtenstein enged a német adóelkerülési botrány óta erősödő nyomásnak és megnehezíti, hogy külföldiek a nagyhercegségben rejtsék el adóztatni nem kívánt pénzüket - ennyi derült ki Alois von und zu Liechtenstein jó előre beharangozott pénteki bejelentéséből, és nem sokkal több. A nagyherceg az ország nemzeti ünnepén elmondott beszédében közölte: a jövőben széles körű együttműködést ajánlanak minden országnak, amely adózással kapcsolatos információkat akar szerezni polgárairól. Cserébe Liechtenstein azt várja - derült ki a herceg szavaiból -, hogy a partnerországok is hajlandók legyenek olyan megoldások keresésére, amelyek révén tiszteletben lehet tartani a liechtensteini ügyfelekkel kiépített kapcsolatot. Vagyis - értelmezték az első kommentárok - a nagyhercegség információkat adna az adóhatóságoknak az ott rejlő külföldi számlák tulajdonosairól, de elvárja, hogy azok ne kapjanak aránytalan büntetést. A változások részleteit nem árulta el a nagyherceg - aki maga is szakképzett könyvelő -, azt azonban hangsúlyozta, hogy országa a jövőben is képes lesz magát kellően megkülönböztetni a világ más pénzügyi központjaitól. A Reuters liechtensteini banki körökből úgy értesült, hogy az egyik, Liechtenstein számára elfogadható lehetőség az lehet, hogy az ott hosszú ideje számlával rendelkező ügyfelek kapjanak valamifajta amnesztiát.
A 35 ezres lakosságú Liechtenstein Andorrával és Monacóval hármasban szerepel az OECD feketelistáján, amely a nemzetközi együttműködésre nem hajlandó adóparadicsomokat tartja számon. Az ország legutóbb az idén év elején került emiatt reflektorfénybe, amikor Németországban egy volt liechtensteini banki alkalmazott közreműködésével hatalmas, magas szintű üzleti vezetőkig elérő adócsalási botrány pattant ki (Napi, 2008. február 18.). Akkor mintegy ezer németről derült ki, hogy liechtensteini alapítványok segítségével dugta el a pénzét - az elsőként lebukottak között volt a Deutsche Post lemondani kényszerülő vezérigazgatója, Klaus Zumwinkel -, de más országokból is kerültek ki ügyfélnevek. A botrány kezdetén Alois nagyherceg védelmébe vette országa bankrendszerét és a banktitokkal kapcsolatos ottani szabályozást, sőt azzal vádolta a német hatóságokat, hogy illegális eszközökkel szereztek meg banktitkokat, amikor megvásárolták az információkat olyasvalakitől, akit a liechtensteini hatóságok bűnözőnek tekintenek. Ezt követően azonban Németország rávette az uniós hatóságokat, hogy gyorsítsák fel a megtakarításokra kivetett adók elkerülésének megakadályozását szolgáló szabályozás felülvizsgálatát. A német hatóságok két hete közölték, hogy több mint 1800 fő bankszámlájával kapcsolatos adatokhoz jutottak hozzá, ami újabb lökést adhat a liechtensteini lehetőségeket kihasználó adócsalók elleni vizsgálatoknak.
