Csaknem két éve nem látott magasságba, év/év alapon 4,8 százalékra emelkedett júliusban a szlovák infláció az egy hónappal korábbi 4,6 százalékról; a növekedés nem lepett meg senkit, ennyi volt az elemzői konszenzus, de az okok eltértek a várakozásoktól. Az élelmiszerárak a vártnál sokkal jobban, 1,2 százalékkal mérséklődtek júniushoz képest - éves összevetésben azonban így is 10,7 százalékkal emelkedtek -, a kulturális, illetve szabadidő-ipari szolgáltatások árai viszont 1,7 százalékkal megugrottak, mindenekelőtt az idegenforgalmi kiadások, illetve a könyvek drágulása miatt.
A júliusi infláció már 1 százalékponttal meghaladja a szlovák jegybank év végi célszámát, ezzel együtt elemzők nem számítanak arra, hogy a monetáris döntéshozók változtatnának a 15 hónapja 4,25 százalékon álló alapkamaton, hiszen az most pont egybeesik az eurózónáéval - ahová Szlovákia is bekerül 2009 januárjától. Elemzői várakozások szerint augusztusban tovább, akár 5 százalékkal is emelkedhet a fogyasztói árindex - nagyrészt a dohánytermékek jövedéki adójának idén év eleji emelése érezteti majd hatását, mert a kiskereskedők kifogynak a felhalmozott készleteikből. Olyan figyelmeztetések is elhangzottak már - például egy a Reutersnek nyilatkozó londoni elemző részéről -, hogy a következő hónapokban keresleti oldalról is erősödhet az inflációs nyomás, mert erőteljesen növekednek a bérek (júniusban éves összevetésben 5,4 százalékkal emelkedtek a reálbérek az iparban).
A kormány egyelőre arra koncentrál, hogy elejét vegyék annak az inflációrobbanásnak, amelyet az eurózónába belépő országok rendre megtapasztaltak. Robert Fico miniszterelnök már az eurócsatlakozás formális uniós jóváhagyása előtt közölte, hogy kormánya kész antiinflációs tervvel kezeli majd a veszélyeket (Napi, 2008. június 12.), kiszivárgott hírek szerint például nyomást gyakorolnának a közüzemi vállalatokra is.
