Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az eurózóna inflációja év/éves összehasonlításban 4 százalékra gyorsult júniusban a májusi 3,7 százalék után - adta hírül az Eurostat. Az energiaárak 16 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbi 13,7 százalék után. Ez a legmagasabb érték 1996, az Európai Statisztikai Hivatal adatgyűjtésének kezdete óta. Az élelmiszerárak 6,4 százalékkal bővültek, annyival, mint májusban. Ez is 12 éves rekord. A változékony élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított maginfláció a májusi 1,7 százalék után júniusban 1,8 százalék volt. A 27 tagországot felölelő Európai Unióban 4,0 százalékról 4,3-ra gyorsult a pénzromlás üteme.
Németországban, az eurózóna legnagyobb gazdaságában 12 éves csúcsra, 3,4 százalékra gyorsult az infláció, a második helyen álló Franciaországban szintén 12 éves rekordra, 4,0 százalékra pörgött fel a pénzromlás üteme. Az eurózónán kívüli Nagy-Britanniában 11 éves csúcsra, 3,8 százalékra kúszott fel az infláció - jelentette a londoni statisztikai hivatal. Szakértők szerint ez megköti a BoE kezét: hiába lassul a gazdasági növekedés, a gyorsuló infláció miatt nem tudja majd enyhíteni a hitelköltségeket.
Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke július 9-ei európai parlamenti meghallgatásán azt mondta, hogy az infláció jelenlegi szintje aggasztó. Szakértők szerint ugyanakkor a bank döntéshozói nehéz helyzetbe kerültek, hiszen olyan külső tényezők hajtják az inflációt, amelyek ellen nem tehetnek semmit. Alan McQuaid, a dublini Bloxhan Stockbrokers vezető közgazdásza úgy véli, hogy az ECB éppen akkor emelte a kamatot - 4,0-ről 4,25 százalékra, júniusban -, amikor az eurózóna gazdasága padlót fogott, azaz leállt a GDP bővülése. Ezért megjósolhatatlan, hogy a második félévben megindul-e a gazdasági növekedés, és ha igen, milyen tempóban.
