Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Michel Platini, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnöke (képünkön)megfenyegette a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság rendező országait, Lengyelországot és Ukrajnát, hogy elvehetik tőlük a rendezvényt, ha sürgősen nem lépnek a stadionok és a szükséges infrastruktúra építése terén. Ezzel egyidejűleg közölte, hogy az UFEA-nak nincs tartalék terve arra az esetre, ha a két ország képtelen lenne teljesíteni vállalt kötelezettségeit. Ha egy-egy használható stadion lesz a két fővárosban, akkor Varsó és Kijev ad otthont a következő Eb-nek - mondta. Ha még ez sem készül el - a vállalt négy-négy helyszín helyett -, akkor nem lesz lengyel-ukrán Eb - tette hozzá.
Az UFEA 2007 áprilisában ítélte oda e párosnak a rendezés jogát - a magyar-horvát, illetve az olasz pályázattal szemben -, de már 2008 januárjában, majd márciusában figyelmeztette a két kormányt, hogy lemaradásban vannak a fejlesztésekkel. A szervezet 12 tagú küldöttsége a napokban keresi fel a helyszíneket, majd a tervek szerint az UEFA szeptember 25-26-ai ülésén hoznak végső döntést arról, hogy kitartanak-e lengyel-ukrán helyszín mellett.
Úgy tűnik, a delegáció teljes káosszal fog találkozni mindkét országban. A tervezett vidéki helyszíneket csak azért nem érdemes említeni, mert azok kiválasztása eleve nem nélkülözte az áthidalhatatlannak tűnő problémákat. Elég csak annyit megemlíteni, hogy a leendő Eb két legtávolabbi pontja, az észak-lengyelországi Gdansk és a kelet-ukrajnai Donyeck 2000 kilométerre van egymástól, a két várost összekötő útból mindössze 25(!) kilométer az autópálya, ezért autón 22 óra alatt lehet eljutni az egyikből a másikba, nem számítva a határellenőrzéssel töltött időt. Vasúton 43 óra az út, légi összeköttetés nincs. A fővárosok közül Varsó áll jobban, pontosabban kevésbé rosszul. A város az Eb-kalapba 1955-ben épült stadionját tette bele, amelyet 53 évvel ezelőtt ugyan a világ legszebb stadionjának tartottak, ám - a sztálinizmus idejének rohammunkában, gyenge minőségű anyagokból összetákolt sportlétesítményeire jellemzően - már a 70-es években elkezdett mállani. A tervek szerint teljesen lebontanák, és 55 ezer fő befogadására képes új stadiont építenének a romjain, ami 1,2 milliárd zlotyba (559 millió dollár) kerülne. Itt tartanák a nyitómeccset, mostanáig azonban csak a talaj teherbíró képességét vizsgáló száz próbafúrásig jutottak el. A város emellett azt ígérte, hogy épít egy új metróvonalat a stadionhoz, ám erre egyelőre nincs pénz. A stadiont és az infrastruktúrát is magában foglaló költségeket 5,8 milliárd zlotyra becsülik, aminek nagyjából csak a fele van meg.
Kijevben sokkal kacifántosabb a helyzet. Az ukrán kormány a múlt héten szakította meg a tárgyalásokat a tajvani Archasia Desing Grouppal, a főváros 20-as években épült stadionjának teljes rekonstrukciójára kiírt pályázat győztesével. A 80 ezer férőhelyesre bővítendő létesítményben játszanák a döntőt. Az indoklás szerint a cég ukrajnai jogi helyzete bizonytalan - a társaság ugyanakkor azt mondja, hogy olyan dokumentumokat kérnek tőlük, amelyekről a pályázat idején, áprilisban és májusban nem volt szó. Az Archasia osztrák, kínai, angol és német versenytársakat győzött le, ajánlati ára nem nyilvános, ám becslések szerint 10 és 50 millió dollár között van az építkezés költsége. Julia Timosenko miniszterelnök már a pályázat idején bírálta a döntést a nyilvánosság kizárása miatt.
Ez azonban csak az egyik nehézség, szintén nagy gond, hogy a kijevi eliten belül klánháború dúl a Eb-ben rejlő üzleti lehetőségek megszerzéséért. Ennek része a stadion közelében épülő, félig kész bevásárlóközpont lebontásának ügye. Ehhez az UEFA ragaszkodik, mert csak az építmény eltüntetése után lehet biztonságosan evakuálni a stadion nézőit egy vészhelyzet esetén. A létesítmény azonban az egyik elitcsoport kezében van, amely bíróságon támadta meg a központ lebontását elrendelő döntést. Ennek nyomán Viktor Juscsenko államelnök, illetve a kormányfő kénytelen ismételten megígérni az UEFA-nak, hogy a vitát időben lezárják.
Eközben a haldokló lengyel-ukrán rendezés több ország érdeklődését is felkeltette. A korábbi vesztes Olaszország mellett az elsőrangú infrastruktúrával rendelkező - a 2004-es Eb rendezéséről lecsúszott - Spanyolország, illetve az ír-skót páros is jelezte, hogy kész beugrani a két kelet-európai ország helyére.
