Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén várhatóan csökkenni fog a cseh nyugdíjalapok reálértéke, azaz hozamuk elmarad az infláció mértékétől. Szakértők szerint az éves átlagos infláció 7 százalék körüli értékével szemben 2 százalékos hozam áll majd, ami 5 százalékos értékvesztéshez vezet. Nem mentség a rossz teljesítményre, hogy nem 2008 lesz az első ilyen év az alapok 14 éves történetében. 1998-ban és 2001-ben 0,2, illetve 0,3 százalékos mínuszt hoztak össze és a 2007-ről hamarosan megjelenő beszámolók várhatóan 0 százalékos hozamról adnak majd számot. Ezzel szemben a 2002 és 2006 közötti évek 2,3, 3,4, 1,1, 2,4 és 1,1 százalékos értéknövekedést hoztak.
Elemzők úgy vélik, nagy baj azért még nincs, hiszen az alacsony pozitív és negatív eredmények csak azt bizonyítják, hogy a nyugdíjalapok óvatos befektetési politikát folytatnak. Ennek megvan az az előnye, hogy elkerülik a nagy zuhanásokat. Velük szemben például a lengyel nyugdíjalapok, amelyek vagyonuk 40 százalékát részvényekbe fektetik, nominális értékük 5 százalékát vesztették el az elmúlt negyedév tőzsdei zuhanása nyomán, míg cseh társaik, amelyek csak 6 százaléknyi részvényt tartanak portfóliójukban, nominálisan 2-3 százalékos pluszt könyveltek el. Ugyanakkor természetesen a nyugdíjalapokra is igaz a tőzsdei aranyszabály, miszerint hosszabb távon a nagyobb kockázatú befektetésekkel lehet nagyobb értéknövekedést elérni. Becslések szerint ha egy cseh polgár után 40 éven keresztül havi 650 korona kerül be egy alapba (500-at fizet a cége és 150-et az állam), akkor agresszívebb befektetési politikával - 35 százalékos részvénybefektetéssel - 1,9 millió koronát halmozhat fel az alap, míg óvatos megközelítéssel - nulla részvényaránnyal - csak 0,9 milliót.
A cseh nyugdíjalapok kezét a törvényi szabályozás köti meg, amely garantált éves nominális növekedési rátát ír elő számukra. Ez kizárja a komolyabb kockázatvállalás lehetőségét. Szakértők szerint ennek sürgős megváltoztatására lenne szükség és a pénzügyminisztérium állítólag tervezi is a nyugdíjalapokra vonatkozó törvény módosítását, amelynek során kihagynák ezt a követelményt. Vannak olyan elemzők, akik szerint az ideális részvényarány 20-30 százalék lenne, míg mások úgy vélik, különböző mértékű kockázatot vállaló alapokat kellene létrehozni az eltérő korú befizetőknek.
A törvény módosítására legkorábban 2010-ben kerülhet sor, bár sok szakértő ezt felesleges késlekedésnek tartja. Az ügyfelek ugyanis egyre idősebbek lesznek, ezért egyre kevésbé lehet őket kitenni a részvénybefektetések nagyobb kockázatának. Ráadásul az alapok jelenlegi 4 milliós létszámához már csak további 1 millió új befizető érkezhet, azaz nem csökken jelentősen az átlagéletkor. Elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a prágai tőzsdének igencsak jót tenne, ha a nyugdíjalapok kereslete is élénkítené a forgalmát.
