Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Több frontot is nyitna egyszerre a gazdaságban az Európai Unió soros elnöki tisztét július elsejével átvevő Franciaország köztársasági elnöke, Nicolas Sarkozy. Az államfő a France 3 állami televíziós csatornának adott hétfő esti egyórás interjújában a félév kiemelt feladatai között említette meg, hogy folytatja kampányát az üzemanyagok áfájának mérsékléséért, enyhítendő a gépkocsivezetők terheit. (E tervének az is aktualitást adott, hogy már a fél országot megbénította a fuvarozók "Csiga hadművelete", vagyis az útelzárások, forgalomlassítások akciósorozata, amellyel a francia üzemanyagadók csökkentését akarják elérni.) Sarkozy az uniós vezetők júniusi csúcstalálkozóján is lobbizott ezért, ám nem sok sikerrel: uniós partnereinek egy része ugyanis úgy véli, nem az áfacsökkentés a megfelelő módszer az elszabaduló üzemanyagárak megfékezésére. Az Európai Bizottságnak az októberben esedékes következő csúcsra kell kidolgoznia - együtt a francia elnökséggel - javaslatot arra, hogy milyen módszerekkel próbálhatnak megbirkózni az olajárakkal, illetve ezen keresztül az inflációval. Ha Sarkozyn állna, az eszközök között nem vetnék be a kamatemelést: az interjúban kifejezetten megszólította a csütörtökön általános várakozás szerint erre készülő Európai Központi Bankot (ECB), mondván, akár kétszeresére-háromszorosára is növelhetik a kamatot, attól még nem megy lejjebb egy hordó Brent ára - a banknak viszont arra is figyelnie kell, hogy megőrizzék a növekedést.
A francia államfő nem állna meg az üzemanyagoknál az adócsökkentésben: szerinte 5,5 százalékra kellene leszállítani az energiatakarékos építkezésekre kivetett áfát is, csakúgy, mint az éttermi számlákat terhelőt - utóbbit Párizs évek óta szorgalmazza az unióban, Sarkozy most a kisvállalkozások támogatásának szándékával magyarázta törekvését.
A legélesebben azonban a világkereskedelmi tárgyalások ügyében fogalmazott az elnök: az EU mezőgazdasági termelését nem áldozzák fel a globális liberalizáció oltárán - szögezte le az interjúban, kilátásba helyezve, hogy megakadályoz minden olyan megállapodást a WTO-val, amely kockázatot jelent a térség mezőgazdasága számára. Nem fogadja el, hogy elvesszen százezer munkahely - márpedig szerinte azzal járna az a szerződés, amelyet az EU kereskedelmi biztosa, Peter Mandelson, illetve Pascal Lamy, a WTO főtitkára készül tető alá hozni. Sarkozy szerint a megállapodás nyomán 20 százalékkal csökkenne az unió mezőgazdasági termelése, az agrárexportja pedig 10 százalékkal. A francia államfő már júniusban szemrehányást tett Mandelsonnak amiatt, hogy nem védi eléggé az EU érdekeit a világkereskedelmi tárgyalásokon, sőt arra is utalt, hogy a biztos tevékenysége erősítette azokat a szorongásokat, amelyek eredményeképpen az ír népszavazáson végül elvetették a lisszaboni szerződést.
A legnagyobb előre nem kalkulált feladat épp az ír vétó okozta helyzet feloldása lehet a francia elnökség számára - értenek egyet elemzők -, ám az unióban mindenki óvakodik az esetleg kontraproduktív nyomásgyakorlástól. Sarkozy a maga részéről egyelőre július 11-én tárgyalni megy Dublinba, ahol szavai szerint az írekkel együtt akarja megnézni, mit tehetnek; nem zárta ki, hogy a 2009. júniusi európai parlamenti választások előtt megtalálják a megoldást, de azt mindenképp szükségesnek tartja, hogy legalább látni lehessen, milyen rendszer alapján szervezik majd meg azokat.
