Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt években csökkent ugyan a szegénység Oroszországban, ám ennek ellenére még mindig óriási jövedelemkülönbségek vannak a lakosság különböző rétegei között. Hivatalos adatok szerint a létminimum 2007 utolsó negyedévében havi 4005 rubelre (108,2 euró) nőtt a harmadik negyedévi 3879-ről. Az infláció méréséhez használt fogyasztói kosár értéke 3741 rubel volt, amelyből 1643 rubelt tett ki az élelmiszerekre költött összeg. A két negyedév között a fogyasztói kosárban lévő élelmiszerek ára 5,7 százalékkal nőtt, míg az egyéb javaké 3,4-del, a szolgáltatásoké pedig 0,5-del. A népességen belül szegénységben élők aránya a 2005 elején mért 17,7 százalékról, 25,2 millió lakosról 2007-re 13,4 százalékra, 18,9 millió főre csökkent.
Moszkvában a főváros statisztikai hivatalának adatai szerint a megélhetéshez szükséges minimális összeg 2007 negyedik negyedévében havi 5855 rubel volt. A város lakóinak 23 százaléka élt szegénységben, miközben a moszkvai régióban csak 10,5 százalék volt ez az arány. Óriási a különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek jövedelme között: 2007-es adatok szerint a rangsor felső 10 százalékába kerülők jövedelme 41,6-szer volt magasabb az alsó 10 százalékban élőkénél. 2005-ben még "csak" 38,6-szeres volt a különbség. Oroszország egészét tekintve 16,8-szeres differenciát mutatott a hivatalos statisztika 2007-ben, szemben a 2006-os 16-szoros szorzóval. A szegénységben élőknek van ugyan munkájuk, de nagyon keveset keresnek - jegyzik meg a szociológusok. Vlagyimir Putyin miniszterelnök kormánya 2009. január 1-jétől 4330 rubelre akarja emelni a minimálbér összegét.
Egy másik összehasonlítás rávilágít arra, hogy a szegénység kiterjedtebb a jövedelmi különbségekkel kimutatható mély szegénységnél. A másfél évtizeddel ezelőtt végzett szociológiai felmérések és a friss vizsgálatok eredményének összehasonlítása azt mutatja, hogy az oroszoknak majdnem ugyanolyan aránya nem tudja megfelelően ellátni élelemmel a családját. A 16 évvel ezelőtti felmérésben a megkérdezettek 33 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jövedelme alapvetően elegendő ahhoz, hogy családja hozzájusson a szükséges élelmiszerekhez, míg most ez az arány 40 százalék. Akkor a válaszadók 52 százaléka mondta azt, hogy nem tud megvásárolni minden szükséges élelmiszert, ám ez mostanra csak 48 százalékra csökkent. Pozitív fejlemény, hogy míg 1992-ben a megkérdezettek 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szinte minden jövedelmét élelemre költi, addig mostanra ez az arány 14 százalékra süllyedt.
