Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kelet-közép-európai országokban, illetve a szovjet utódállamokban gyorsan nőtt a termelékenység 1999 és 2005 között, aminek nyomán jelentősen javult az életszínvonal és visszaszorult a szegénység - állapítja meg a Világbank tanulmánya. A régió egy főre jutó GDP-je - dollárban kifejezett vásárlóerő-paritáson számolva - a 2005. évi 5903 dollárról 8411-re növekedett, aminek nyomán ötvenmillió ember emelkedett ki a szegénységből. A bővülés egyik forrása a rendszerváltást követő gazdasági visszaesés idején parlagon heverő kapacitások és munkaerő kihasználása volt, míg a másik a jelentős strukturális átalakítás, amelynek során átcsoportosították az erőforrásokat a régi, lebomló gazdasági ágazatokból az új, magasabb hatékonyságú szektorokba. Az előbbi főként a FÁK-országokra volt jellemző, míg az utóbbi az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tíz kelet-közép-európai országra.
További különbség a tágabb régió két része között, hogy míg a FÁK-hoz tartozó gazdaságokban a korábban a feldolgozóiparban foglalkoztatott munkaerő egy része a szolgáltatásokba, míg másik része a mezőgazdaságba vándorolt, addig az EU-10-re csak az előbbi folyamat a jellemző. Szintén inkább ez utóbbi országcsoportot segítették a belső gazdasági-politikai reformok, a makrogazdasági stabilitás, a javuló gazdaságirányítás, az erősödő verseny és az infrastruktúra, különösen a távközlési és informatikai szektor gyors fejlődése, illetve a külföldi tőke beáramlása.
Mindezeknek megfelelően a két térség más-más úton léphet tovább a termelékenység növelésében - írja a Világbank jelentése. A volt szovjet köztársaságoknak még mindig régi gazdasági szerkezetük átalakítása hozhat további eredményeket, míg az EU-10 és Törökország az innováció növelésével erősítheti versenyképességét.
