A litván gazdaság év/éves összehasonlításban 6,9 százalékkal növekedett 2008 első negyedévében, ami több mint egy éve a leglassúbb tempó. A szakértők 6,5 százalékra számítottak. A fékeződés hátterében a felgyorsult infláció és a megdrágult hitelek miatt lemorzsolódó belső kereslet áll. A balti ország gazdasága nagyon gyors növekedést hozó periódus után lassul: a vilniusi pénzügyminisztérium becslése szerint a 2007-es 8,8 százalékos GDP-növekedés 5,3-re szelídül 2008-ban. Litvánia előnye hasonló cipőben járó kisebb szomszédaival szemben, hogy gazdasága sokoldalúbb, így könnyebben alkalmazkodik a megváltozott gazdasági körülményekhez, mint Lettország és Észtország. Szakértők szerint mindhárom gazdaság túlfűtötté vált az elmúlt időszakban, de Litvániában kisebb egyensúlytalanságok alakultak ki eközben, mint a másik két balti országban. Ezt az érvelést támaszthatja alá, hogy Észtországban 0,4, Lettországban 3,6 százalékra zsugorodott a gazdasági növekedés a 8 százalék körüli szintről, ami arra utal, hogy ezek az országok nem fokozatosan élik meg a lassulást.
A Moody's hitelminősítő szerint ugyanakkor Litvánia esetében is nagy a veszélye az úgynevezett kemény landolásnak, azaz a gyors, durva gazdasági kiigazításnak, mert a lassuló növekedés nagyon magas - áprilisban 11,7 százalékra gyorsult - inflációval párosul, ami azzal a kockázattal jár, hogy megugrik az államadósság. Magyarországgal és Lettországgal együtt ez az a kelet-európai uniós tagország, amelynek nincsenek elég erős pénzügyi tartalékai a makrogazdasági feszültségekből fakadó monetáris egyensúlyzavarok kivédésére. Az adósságnövekedés az ország hitelbesorolásának rontásához vezethet.
