Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Központi Bank (ECB) kamatmódosítása lassan olyan lesz, mint az eurócsatlakozás dátuma Magyarország számára: ahogy ez utóbbi mindig három-négy évnyire van, úgy az előbbi esetében rendre azt hallani az elemzőktől, hogy a monetáris változásra a következő negyedévben vagy nem sokkal azután lehet számítani. Tavaly nyáron mindenki biztosra vette, hogy az ECB szeptemberben 25 bázisponttal emel, aztán az augusztusban kirobbant hitelválság nyomán inkább a négyszázalékos alapkamat tartása mellett döntöttek Frankfurtban. Ezt követően, az eurózóna gazdaságának enyhe fékeződése nyomán, a közeli kamatvágás került be az elemzői prognózisok többségébe: az év elején sokan vélték úgy, hogy ez a második negyedévben vagy nem sokra rá bekövetkezik. Áprilisban az előrejelzések zöme már az év második felére tette a monetáris enyhítés várható időpontját - emlékeztetett a Wall Street Journal elemzése -, ma pedig sokan úgy vélik, az ECB egyáltalán nem vág 2008-ban, sőt egyesek szerint 2009 első félévében már emelhet is.
A JPMorgan Chase & Co. egyike volt azoknak a házaknak, amelyek a legtovább tartottak ki kamatvágási prognózisuk mellett, de a héten már ők is váltottak: e-mailen kiadott közleményük szerint az eurózóna központi bankja "belátható időn belül" kitart a négyszázalékos alapkamat mellett. David Mackie, a JPMorgan vezető európai elemzője azzal indokolta álláspontjuk megváltoztatását, hogy az eurózónában a vártnál erősebb volt az első negyedévi növekedés, illetve hogy Németországban töretlen az üzleti bizalom - szerinte ezek megerősíthetik az ECB döntéshozóit abban a meggyőződésükben, hogy a lefelé mutató kockázatok korlátozottak.
A felfelé mutatók között azonban van, ami aggasztó lehet, nem meglepő módon ez az infláció. A Bundesbank korábbi elnöke, Ernst Welteke egy nappal a JPMorgan-prognózis módosítása után fejtette ki a Bloomberg Tv-nek adott interjújában, hogy az ECB-nek semmiképp sem szabad mérsékelnie a kamatokat, amíg az inflációs veszély fennáll. El kell kerülni, hogy az eurózóna olyan spirálba jusson, amely az infláció további gyorsulásához vezet, ehhez pedig éppen megfelelő a jelenlegi négyszázalékos kamat - hangsúlyozta a még mindig nagy tekintélynek örvendő volt jegybankár. Az eurózóna inflációja márciusban a több mint másfél évtizede nem látott 3,6 százalékos szintre szökött fel és áprilisban is csak 3,3 százalékra enyhült - a jegybank célja az, hogy éppen két százalék alatt tartsa az inflációt. Németországban egyébként egyre többen vélik úgy, hogy a következő helyes lépés az emelés lenne az ECB részéről: Axel Weber, a Bundesbank elnöke, a kormányzótanács tagja nemrég célzott arra, hogy ismét számításba kellene venni ezt a lehetőséget az infláció megfékezése érdekében és hasonlót fogalmazott meg a kormány gazdasági tanácsadói közé tartozó Wolfgang Franz, a ZEW gazdaságkutató vezetője, aki már a közeljövőre várja a szigorítást.
