BUX 143360.68 0,2 %
OTP 46880 -0,09 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Csak tűzoltásra jó a kormány kezdeményezése

Inkább csak a lyukakat tömik be az ösztönzési csekkekkel az USA-ban.

2008. május 22. csütörtök, 10:32

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Aligha kap érezhető lökést az Egyesült Államok gazdasága attól a kedvezménycsomagtól, amelyről februárban született törvény, noha a 152 milliárd dollárnyi friss pénzt jelentő jogszabályt Bush elnök abban a reményben írta alá, hogy ettől majd beindul a fogyasztás.

Az összeg bő kétharmada, összesen 105,7 milliárd dollár a családokhoz érkezik meg április vége óta, adó-visszatérítési csekk formájában: az adófizetők fejenként 600 dollárt kapnak vissza (ha házastársuk is van, akkor a pár mindenképp 1200 dollárra számíthat, még ha csak egyikük dolgozik is), ezenfelül minden gyerek után további 300 dollár jár.

A törvény kiötlői úgy gondolták, a jelzálogpiaci válságban megrendült amerikai gazdaságot majd az menti meg a recessziótól, hogy a csekket kézhez kapó polgárok olyasmire fordítják a váratlan forrást, amire egyébként most nem költöttek volna - tartós fogyasztási cikkek, gépkocsi, lakásfelszerelés, utazás - , és ezzel fellendítik a GDP kétharmadát adó magánfogyasztást. A legfrissebb felmérésekből azonban az derül ki, hogy a pénz tekintélyes része egyszerűen belefolyik majd a hétköznapi kiadásokba, más részével az adósságokat, illetve az elmaradt számlákat egyenlítik ki, és azoknak a csoportja sem lebecsülendő, akik részben vagy egészben félreteszik vagy befektetik, arra számítva, hogy lesz ez még rosszabb is.

Az egyesült államokbeli Országos Kiskereskedelmi Szövetség (NRF, a világ legnagyobb ilyen szervezete) februárban és május közepén is felmérést készíttetett arról - több mint 7 ezer fő bevonásával -, hogy mire szándékoznak költeni az adócsekket a kedvezményezettek; a májusi vizsgálat azt mutatja, hogy a megkérdezettek még mindig csaknem 40 százaléka készül olyan tényleges kiadásokra, amelyek élénkíthetik a gazdaságot, összesen 42,2 milliárd dollárnyi friss pénzzel. Érezhetően nőtt viszont azoknak a száma, akik az üzemanyag-vásárlást is megemlítették a pluszpénz helyei között, sőt azoké is, akik napi élelmiszerre is többet költenek majd ennek köszönhetően.

Ezt persze egyértelműen az olaj-, illetve az élelmiszerárak megugrásával magyarázzák az elemzők - ezek tehetők felelőssé azért is, hogy kevesebben gondolnak olyan luxusra, mint a bútor vagy a gépkocsi, nem beszélve az olyan pazarlásról, mint a szépségápolás vagy a wellness. Más felmérések még kisebb esélyt adnak arra, hogy fogyasztási stimulus lesz az adó-visszatérítésből: a UBS Securities által elvégeztetett vizsgálat szerint a megkérdezettek 43 százaléka szánja adósságtörlesztésre ezt a pénzt, 26 százalékuk félreteszi és csak 24 százalékuk veri el a boltban.

Az amerikai kereskedők azonban nem lennének amerikai kereskedők, ha nem csaptak volna le azonnal a nem várt pénzek megszerzésének lehetőségére. Se szeri, se száma azoknak az akcióknak, amelyekkel a kisebb-nagyobb hálózatok arra akarják rávenni a kedvezményezetteket, hogy pont náluk költsék el azt a néhány száz dollárt: a Wal-Mart nemcsak ingyen váltja be a csekkeket, hanem visszatéríti a saját pre-paid kártyájának díját (mintegy 9 dollár), ha a csekktulajdonos akár csak részben is oda tölti fel a beérkezett összeget, sőt bizonyos alaptermékekre árengedményt is ad neki.

A Kroger is a saját kártyáját teszi értékesebbé, amikor 10 százalékkal megnöveli azok keretét, akik adócsekkel vásárolnak, a csekket ugyancsak díjmentesen beváltó Marsh pedig 10 dolláros kupont ad mindenkinek, aki ezzel hozzá fordul.

Mindez azonban csak arra lesz elegendő, hogy a vevők egy ideig lépést tarthassanak az inflációval - állítják elemzők -, igazi hatása inkább a kedvezménycsomag azon harmadának lehet, amelyhez a kisvállalkozások jutnak hozzá. Ezek ugyanis a februárban elfogadott törvény értelmében az idén 50 százalékot leírhatnak amortizációként bizonyos beruházási kiadásaikból, ezen túlmenően a duplájára, 250 ezer dollárra emelték azoknak a kiadásoknak a felső határát, amelyeket le lehet vonni a bevételből.

Ezek az intézkedések nagyobb és tartósabb eredményre vezethetnek a szakértők szerint, hiszen így a kisvállalkozások nem kényszerülnek elbocsátásokra, sőt, talán még új dolgozókat is alkalmaznak, akiknek lesz elkölthető, ezáltal a fogyasztást fellendítő fizetésük is.

Szabó Márta
Szabó Márta

Ez is érdekelhet