Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Makacsabbnak és hosszabbnak bizonyult a globális pénzpiaci felfordulás, mint amire számítottunk - szögezték le a G7 pénzügyi vezetői pénteki washingtoni tanácskozásuk után kiadott közleményükben, s ha ez nem bizonyult volna elég aggasztónak, hozzátették: hosszú távon bízunk gazdaságaink rugalmasságában, de a világgazdaság rövid távú kilátásai meggyengültek. A világ vezető gazdasági hatalmának tekintett hét ország pénzügyminiszterei és jegybankelnökei még tovább mentek, amikor nyilatkozatukba azt is belevették: utolsó találkozójuk - vagyis idén február - óta olykor hevesen ingadozott a fő devizák árfolyama, és aggályosnak tartják, milyen hatásokkal lehet ez a gazdasági és pénzügyi stabilitásra.
A dollár 8 százalékkal gyengült az euróval és 6 százalékkal a jennel szemben a legutóbbi G7-találkozó óta - emlékeztetett a Bloomberg -, ami érthetővé teszi a szokatlanul egyértelmű állásfoglalást. A hétvégi elemzői reakciók csaknem egyöntetűen értelmezték a hetek megszólalását: erősíteni akarják a dollárt, de legalábbis időt akarnak nyerni a számára. Ezt a törekvést indokolhatja is a dollárárfolyam alakulása, hiszen a múlt héten elért 1,5913-as szinttel újabb történelmi mélypontra jutott az euróval szemben (a jennel szemben pedig a múlt hónapban ért el 12 és fél éve nem látott mélységet).
Ez legfeljebb az USA exportőreinek jó, de ahhoz kevés, hogy felélénkítse az ország vélhetőleg recesszió felé tartó gazdaságát, mivel a GDP durván kétharmadát a háztartások fogyasztása adja, ugyanakkor sokat árthat a fejlett világ többi nagy exportőrének. Az első kommentárok szerint ez megmagyarázza, miért foglalt a G7 ilyen rég nem látott határozottsággal állást devizaárfolyam-ügyekben - egyes elemzők azonban azt is hozzátették: a piacokat ez jó esetben is csak annyiban befolyásolja majd, hogy ha a hetek nem mondtak volna semmit a dollárról, akkor még gyorsabban folytatódott volna a gyengülése. Az USA gazdasága gyengébb a riválisaiénál, a növekedési különbségek a dollár ellen szólnak, és mivel nincs jele annak, hogy a csoport vagy a tagjai ténylegesen interveniálnának, nyitva áll az út az árfolyam további esése előtt - foglalta össze egy devizapiaci szakértő. Hétfőn lehet egy kis erősödés - idézte ugyanerről a Reuters Nouriel Roubinit, a New York University e témában szaktekintélynek tartott, tanácsadóként is elismert professzorát -, de a rövid és a hosszú távú trend továbbra is a gyenge dollárról szól.
A G7 utoljára 2000-ben tett ilyen határozott erőfeszítést a pénzpiacok befolyásolására, akkor azonban az eurónak akart támaszt adni. Most a hetek még tovább mentek, hiszen konkrét javaslatokat is adtak a globális pénzügyi szektorban való rendcsinálásra - ezeket a bázeli székhelyű Pénzügyi Stabilitási Fórum (FSF) állította össze, de ők álltak mögé politikai súlyukkal. Eszerint a hét legfejlettebb ország támogatja az FSF 65 pontos akciótervét a hitelválság megoldására, illetve a pénzügyi rendszer újraszabályozására, amelynek nagy részét az FSF szerint egy száznapos programban kellene végrehajtani.
Az FSF összességében úgy változtatná meg a banki tőkekövetelményeket, hogy jobban ellensúlyozhassák a ciklikus változásokat - ahogy a New York-i Fed-elnök, Tim Geithner mondta: jobban kipárnázhassák magukat -, de kötelezettséget nem írtak elő erre. Nem foglalkozott a fórum a banki vezetők fizetésének kérdésével sem, csak arra sürgette a pénzintézeteket, hogy fizetési rendszerüket szorosabban kapcsolják össze a társaság hosszú távú eredményességével. A szabályozó hatóságoktól viszont azt várja az FSF - és vele a G7 -, hogy a magánszektorral együtt dolgozzák ki, miként lehetne tompítani azokat a kockázatokat, amelyek azért fenyegetik a pénzügyi szektort, mert olyan az ösztönzőrendszer, hogy az is túlzott kockázatvállalásra csábít.
