Tavaly minden eddiginél több, 74,7 milliárd dollár összegű külföldi működőtőke (FDI) érkezett Kínába, 13,6 százalékkal több a megelőző évinél. Csupán decemberben 13,1 milliárd dollár folyt be, ami 50 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbit. Egyelőre nem érezteti hatását, hogy Peking egyre több szektorban, köztük a bányászatban és az energiatermelésben korlátozásokat vezetett be a külföldi tőkebeáramlás lefékezésére, ugyanakkor bátorítva a befektetéseket a környezetvédelemben és a high-tech iparágakban. Az év elejével hatályba lépett új társasági adótörvény fokozatosan felszámolja a számos külföldi cég által eddig élvezett adókedvezményeket, és az elemzők arra számítanak, hogy jelentősen csökkenni fognak a külföldi beruházások a munkaintenzív és a feldolgozó ágazatokban, és - a kínai vezetés szándékainak megfelelően - a fejlettebb iparágakban fognak növekedni. E számítást igazolni látszik az Intel Corp. példája, amely 2,5 milliárd dolláros beruházással létesít mikrochipüzemet, vagy az Airbus, amelynek összeszerelő gyárát már elkezdték építeni.
