Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az élelmiszerárak növekedésének az az alapja, hogy a lakosság képes többet fizetni a termékekért, s "az emberek készek megfizetni a magasabb árakat". Így értékelte a felgyorsult oroszországi inflációt Alekszej Kudrin pénzügyminiszter (képünkön) és miniszterelnök-helyettes. Ez ugyan jól hangzik, ám valójában csak arra jó, hogy megszépítse azt a tényt, miszerint az ország elveszti azokat az eredményeket, amelyeket az infláció csökkentése terén 2004 óta elért. Akkor 11,7 százalék volt az áremelkedések éves üteme, és az orosz nemzeti bank nagyon büszke volt idei előrejelzésére, amely már csak 7-8 százalékkal számolt. Az első negyedévben 3,4 százalékot mért a statisztikai hivatal - szemben 2006 azonos időszakának 5 százalékával -, azonban áprilistól kezdve fokozatosan romlott a helyzet és a gazdaságfejlesztési és kereskedelmi minisztérium júliusban már kénytelen volt elismerni, hogy az éves infláció meghaladja majd a 8 százalékot. A tárca ma már 10,5-11 százalékot vár 2007-re, és ezt lényegében Kudrin is elismeri, amikor azt mondja, hogy az élelmiszerek drágulását figyelmen kívül hagyva 9 százalék lesz a pénzromlás üteme.
Októberben 1,6 százalék volt a havi infláció Oroszországban, az idei évben eddig 9,3 százalékkal nőttek az árak - derül ki a moszkvai statisztikai hivatal adataiból. A kereskedelmi minisztérium az árualapok egy részének exportálása miatt durván emelkedő élelmiszerárakkal és a bérek gyors növekedésével magyarázza az áremelkedések ütemének felpörgését. További felelősei a jelenségnek a bankok, amelyek olyan alacsony kamatokat ígérnek, hogy nincs értelme a jövedelmek megtakarításának. Sajátos jelenség, hogy bár a kormány és az olajtermelők megállapodtak az üzemanyagárak befagyasztásáról márciusig, mégis drágul a benzin és a gázolaj a kutaknál, mert az üzemanyag-kereskedők áthárítják növekvő költségeiket a vevőkre.
