Az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsa változatlanul hagyta a 4,0 százalékon álló irányadó kamatot. A döntésre számítani lehetett, mert az ECB szerdán kiszivárogtatott belső elemzése szerint a bank úgy látja, hogy egy rövid stabilizálódási időszak után visszatérhet a hitelpiaci bizonytalanság. Ugyancsak megelőlegezte a döntést, hogy az ECB tegnap délelőtt újabb tőkeinjekcióval, ezúttal 42,2 milliárd euróval enyhítette a hitelintézetek pénzéhségét, és a bankok kétszeresen túljegyezték a felkínált összeget. Az ECB a szakértők szerint csapdahelyzetben van, miután a reálgazdasági folyamatok, illetve az inflációs kockázatok miatt legalább még egyszer szigorítania kellene, viszont valahogy a hitelválságot is kordában muszáj tartani.
Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, hogy a banknak a bizonytalanság közepette további információkra van szüksége, mielőtt levonná a következtetéseket a monetáris politika további alakítására nézve. A nyilatkozat nem tartalmaz jelzést arra vonatkozóan, milyen lépésekre készül az ECB. Míg a hitelpánik kitörése előtt Trichet közölte, hogy "éberen" figyelik az infláció alakulását - amit a piac a kamatemelésre tett egyértelmű utalásként értelmezett -, a jegybankelnök most kerülte ezt a kifejezést. Mindazonáltal a szigorítási kurzus későbbi folytatódására utalva hozzátette: az ECB a pénzpiaci folyamatokat és az infláció alakulását egyaránt nagyon erősen figyelemmel kíséri, mivel az utóbbival kapcsolatban felfelé mutató kockázatot lát, és ha kell, megakadályozza, hogy ezen kockázatok valósággá váljanak.
