Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A második világháború után született nemzedék több millió tagja ment vagy készül nyugdíjba menni Japánban, ami alapjaiban forgathatja fel a szigetország gazdaságát. Ez a nemzedék adja a 128 milliós lakosság 5 százalékát, ezért bármilyen kis változás a jövedelmében érezhető hatást gyakorol a fogyasztói és hitelkeresletre, illetve a megtakarításokra. Japánban az a fő szabály, hogy a nyugdíjba menők egyszeri támogatást kapnak cégüktől. Ennek hatása máris látható, hiszen például megugrott a kereslet a társas utak iránt, ám az is nyilvánvaló, hogy ez le fog csengeni, ahogy elfogy a búcsúboríték tartalma.
A gondot az jelenti, hogy a nagy létszámú generáció helyébe kisebbek kerülnek, amelyek fizetése is kisebb, így deflációs gondokkal küzdő japán gazdaságnak nem igazán jó hír a baby-boom korosztály visszavonulása. Tény, hogy vannak olyan programok, amelyek a 60 évüket betöltött dolgozók visszafoglalkoztatását ösztönzik, ám ezzel főként azok élnek, akiknek kevés a pénzük nyugdíj előtt, és még fel akarnak halmozni némi tőkét öreg korukra.
A Bank of Japan (BoJ) egyes döntéshozói mindenesetre tiszta idegek a jelenség miatt, ugyanis így a BoJ tehetetlen a deflációs nyomással szemben, illetve a belső fogyasztás erősödése híján nem tudja ösztönözni az erre alapuló gazdasági növekedést.
