A kínai központi bank 18 bázisponttal, 7,02 százalékra emelte az irányadó hitelkamatot és 27 bázisponttal, 3,60 százalékra növelte a betéti kamatot, amit a bankoknak fizet a nála elhelyezett betétekért. A döntés időpontja ugyan meglepetést keltett, hiszen a hitelpiaci válság nyomán inkább a pénzkínálat bővítése, illetve a hitelköltségek csökkentése irányába mozdultak a jegybankok, de maga a szigorítás nem volt váratlan. Egyrészt júliusban az élelmiszerek drágulása miatt több mint egy évtizedes csúcsra, 5,6 százalékra ugrott a 12 havi infláció, másrészt a kormány fékezni akarja a megtakarítások átáramlását a bankokból a tőzsdékre, mivel ez tőkepiaci buborék kialakulásával fenyeget. Szakértők szerint ez magyarázza, miért emelkedett jobban a betéti kamat a hitelkamatnál, a jegybank ugyanis ezzel azt jelzi, hogy elsősorban az inflációt kívánja megfékezni, és jelenleg nem elsődleges célja a gazdasági növekedés lassítása.
