Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Nokia piacvezető a világ szinte minden mobilpiacán, Indiában például - ahol becslések szerint hatmillió ember veszi meg első zsebijét minden áldott hónapban - 55 százalékos részesedése van, de Európában is 45 százalékot tud felmutatni. Ezzel szemben az Egyesült Államokban csak a piac 15 százaléka a finn nagyvállalaté, főként a legtöbbet tudó, legdrágább készülékek forgalma akadozik. A gondok forrása részben technikai, részben üzleti. Ami az előbbit illeti, a Nokia nem gyárt eleget azokból a mobilokból, amelyek az USA hálózatain is működnek. A piaci probléma lényege pedig az, hogy a tengerentúlon a legtöbb vevő mobilcége támogatásával vesz készüléket, és a társaságok inkább olcsóbb telefonokhoz adnak kisebb szubvenciót, mint a Nokia okos, de drága zsebijeihez.
A helyzet ugyanakkor hamarosan megváltozhat, ugyanis az USA távközlési hatósága a 700 megahertzes mobiltávközlési frekvenciát az eddigiektől eltérő módon hirdeti meg. Nem meghatározott szolgáltatóknak adja oda, hanem lehetővé teszi, hogy mindegyikük használja azt. Így a fogyasztónak előbb kell vennie magának egy telefont, majd ezt követően választhat operátort. A cégeknek túl kockázatos lenne támogatni a telefonvásárlást, hiszen a közös hálózaton nem köthetnék azokat magukhoz - vevőik a SIM-kártya cseréjével elhagyhatják őket lenyelve a kedvezményt.
Az USA-ban a Nokia N95-ös telefonja a legkedveltebb - amely egyébként Európában is sikertörténet a gyártó számára -, piackutatói adatok szerint 450 ezer kelt el belőle az Újvilágban a második negyedévben, ami harmada a teljes világszintű értékesítésnek. Ez a zsebi öt megapixeles kamerát, GPS műholdas helymeghatározó funkciót és hifi minőségű zenelejátszót is kínál.
