Egészen az elmúlt időkig nem volt jellemző Angliában, hogy az éttermeket és a kocsmákat üzemeltető társaságok összefonódtak volna. A július elsején életbe lépett dohányzási tilalom azonban már hónapokkal korábban arra késztette az ilyen cégek tulajdonosait, hogy átgondolják a különállást. Amit ugyanis esetleg elvesztenek a vámon, azaz azon, hogy a dohányosok ritkábban keresik fel a pubokat, megnyerhetik a réven, azaz azon, hogy az evős-ivós vendéglői szolgáltatások erősítésével becsalogatják a bánatos dohányosokat az éttermekbe.
Ugyanakkor nem teljesültek azok az apokaliptikus jóslatok, amelyek azt várták, hogy a cigarettázási tilalom miatt tömegesen zárnak majd be a híres angol pubok. Az ágazat állja a rövid távú forgalom-visszaesés következményeit: sok kocsma egyáltalán nem érez semmit, míg másoknál csökkent a vendégek száma. Főleg ez utóbbiak tulajdonosai néznek új bevételi források után.
Emellett a vendéglátás átalakulása stratégiai folyamat is: a szociális és demográfiai folyamatok az éttermeknek kedveznek, hiszen ezek vendégei idősebb, anyagilag jobb helyzetben lévő emberek, míg a pubokat a kispénzű fiatalok kedvelik inkább. Előrejelzések szerint Nagy-Britanniában 2012-re 3 százalékkal csökken a kocsmák száma, míg az éttermek értéke 2011-re 8 százalékkal nő. Mindez nem jeleneti azt, hogy nem kölcsönösen előnyös bizniszről van szó, ugyanis az étteremtulajdonosoknak régóta problémát jelent, hogy nehezen tudják bővíteni tevékenységüket. Sokszor megégetik magukat azzal, hogy például drága belvárosi környezetben nyitnak új helyeket, amelyek csak veszteséget termelnek. Emellett a pubok hagyományosan magasabb profitrátával dolgoznak, mint az éttermek, mert kisebb a személyzetük.
