Felfelé módosította az eurózóna gazdaságának idei első negyedéves GDP-bővülésére vonatkozó előzetes adatát az Eurostat: a korábbi 0,6 százalékkal szemben 0,7 százalékos volt a növekedés üteme az előző negyedévhez képest. Ez ugyan némileg elmarad a tavalyi negyedik negyedévi 0,9 százalékos növekedéstől, de a vállalati befektetések az akkori 1,5 százalékkal szemben – 1997 második negyedéve óta nem látott tempóban – 2,4 százalékkal emelkedtek. Az exportbővülés üteme 0,3 százalék helyett 0,8 százalékos volt, a fogyasztói kiadások változatlanok maradtak a korábban megadott 0,1 százalékos csökkenés helyett. Éves szinten 3,1 százalékkal bővült a GDP a 3,0 százalékos előzetes adattal szemben. Szakértők szerint a javuló mutatók hátterében az áll, hogy a csökkenő munkanélküliség, illetve a közel hatéves csúcsra erősödő üzleti és fogyasztói bizalom fellendíti a piaci keresletet. A vállalati beruházások segítettek ellensúlyozni a januári németországi áfaemelésnek a kiskereskedelmi forgalomra gyakorolt kedvezőtlen hatását.
Ezek a megfontolások vezethették az Európai Bizottságot is, amely 0,2–0,8 százalékról 0,3–0,8 százalékra emelte az idei negyedik negyedévre adott növekedési előrejelzését. A bizottság ugyanakkor tartja a második és a harmadik negyedévre vonatkozó 0,4–0,8 százalékos várakozását. Hozzájárulhattak a módosításhoz az ipari termelés és munkanélküliség alakulásáról megjelent biztató adatok. Az előbbi az elmúlt öt hónapban a legnagyobb ütemben, 0,9 százalékkal nőtt májusban az áprilisi 0,7 százalékos visszaesés után, míg az utóbbi 7 százalékra süllyedt, ami 1993 óta a legalacsonyabb érték. A javított adatok megerősítik a várakozásokat, hogy az Európai Központi Bank (ECB) tovább emeli jelenleg 4,0 százalékos alapkamatát. Jean-Claude Trichet elnök nemrég jelezte, hogy már szeptemberben szigorításra kell számítani. A döntéshozók szerint az eurózóna inflációja a következő hónapokban áttörheti a bank 2 százalékos plafonját.
