Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Varujan Vosganian jobboldali liberális szenátor, a román felsőház költségvetési és pénzügyi bizottságának elnöke (képünkön) visszalépett az Európai Bizottság tagjelöltségétől, miután uniós szocialista képviselők bírálták azért, mert nem ért az európai ügyekhez, sosem volt miniszter és hazáján kívül gyakorlatilag ismeretlen. Otthon ugyanakkor sajtókampány támadta állítólagos besúgó múltja és korrupciós ügyei miatt. Visszalépését Calin Tariceanu miniszterelnök elfogadta, mert – bár a vádakat alaptalannak minősítette – mint mondta, nem szeretne egy belpolitikai viszályt az unióba exportálni. A döntést José Manuel Barroso, az EB elnöke, aki a múlt héten nem hagyta jóvá Varujan Vosganian felterjesztését, tudomásul vette.
A botrányt egy az Egyesült Államokban élő volt szekus tiszt robbantotta ki, aki azt állította, hogy a hírszerzés a nyolcvanas években beszervezte Vosganiant. A megvádolt politikus ezt tagadta, és mint a Transindex erdélyi internetes újság tudósítása írta, Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor hétvégi sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: „az nem elég bizonyíték, hogy jön egy volt szekus és kipakol”, annál is inkább, mert Vosganian már korábban is át volt világítva, és múltját tisztának találták. Eckstein ugyanakkor elismerte: fontos, hogy egy európai biztos személye minden kétség fölött álljon, ne legyen zsarolható. A miniszterelnök elmondta: minden potenciális jelöltről előzetesen vizsgálatot kért a Securitate archívumát kezelő átvilágítótestülettől, a CNSAS-től, és a bizottságnak nem volt kifogása Vosganian ellen, de a hét végén újra kérte az örmény kisebbség képviselőjeként is neves politikus átvilágítását az új vádak fényében, és a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) közölte: nincs információja érintettségéről.
A volt biztosjelölttel kapcsolatban az a vád is felmerült, hogy kétes hírű román üzletemberekkel áll kapcsolatban. Azt ő is elismerte, hogy korábbi pártja, a Jobboldali Erők Szövetsége (UFD) még 2000-ben támogatást kapott Sorin Ovidiu Vintutól, az 1999-ig piramisjátékként működő Nemzeti Befektetési Alap (FNI) mögött álló pénzembertől, aki a választási kampányukat finanszírozta.
Lettország csatlakozása után, 2004-ben José Manuel Barroso friss bizottsági elnökként azt kérte Rigától, vonja vissza eredeti pályázója, Ingrida Udre főbiztosi jelöltségét, mert a politikust illegális pártfinanszírozási ügyekkel vádolták. A Barroso-bizottság csaknem belebukott az Udre és a homofób és nőellenes nézeteket hangoztató olasz politikus Rocco Buttiglione körüli viharokba, és csak az mentette meg, hogy még mielőtt szavazásra került volna sor az Európai Parlamentben, Barroso lecseréltette a vitatott jelölteket.
