Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kettős csapást mért a nemzetközi olaj- és gáztársaságokra tegnap a Gazprom. Alekszej Miller, a társaság vezérigazgatója egy televíziós interjúban közölte: külföldi cégek részvétele nélkül, egyedül fogja kiaknázni a Stokman-mezőt, és – szintén a korábbi tervekkel ellentétben – nem cseppfolyósítják az ott kitermelt gázt, hogy az Egyesült Államokba szállítsák, inkább csővezetéken az európai fogyasztóknak juttatják a nagyját. A szibériai mező, amelynek kiaknázási jogáért öt világcég volt versenyben, a világ egy teljes évi gázfogyasztásánál is nagyobb készletet tartalmaz, de a beruházás mintegy 20 milliárd dollárt igényel. A döntés – amelynek több olyan előzménye volt, miszerint kiszorították vagy erősen korlátozták a külföldi cégek hozzájutását az orosz energiaforrásokhoz – ugyanebbe az irányba mutat, bár az oroszok nem győzik hangsúlyozni, mennyire alaptalan az idegenellenesség vádja. A Gazprom vezetője kijelentette, hogy a külföldi ajánlatok nem voltak megfelelők, de a későbbiekben még lehetőségük nyílhat bekapcsolódni a munkába – írta a RIA Novosztyi hírügynökség.
Miller bejelentése ugyanakkor a nagypolitika játszmájának is része. Azzal, hogy közölte: a gáz zömét a Nord Streamen, az új, Balti-tengeri vezetéken Európába, vagyis gyakorlatilag Németországba szállítják, mintegy előkészítette Vlagyimir Putyin tegnap kezdődött németországi látogatását, ahol a gazdasági kapcsolatok állnak a tárgyalások középpontjában.
A szakértők és – részvényeik árfolyamának emelkedésével – a piacok is úgy értékelték: az érintett nyugati cégek jól jártak azzal, hogy kizárták őket a Barents-tenger fenekén, az orosz partoktól több mint 500 kilométerre levő mező kiaknázásából, mivel az meglehetősen kockázatos és igen költséges vállalkozás.
Egy, a neve elhallgatását kérő amerikai kormánytisztviselő a Reutersnak úgy nyilatkozott, hogy az USA kormánya csalódott, de nem lepődött meg az orosz döntésen, amellyel még tovább léptek az elzárkózás útján az energiaszektorban.
