Szeptemberben se mutatta a várt lassulás jeleit az eurózóna 15 hónapja növekvő feldolgozóipara. A beszerzési menedzserindex (PMI) ugyanúgy 56,6-en állt, mint egy hónappal korábban, az új megrendeléseket és a munkahelyek számának növekedését jelző mutatók pedig javultak. A felszámolt árak részindexe viszont a hivatalos inflációs adatokkal ellentétben az előző havi 55,2-ről 56,0-ra emelkedett, amit a kereslettől elmaradó kínálattal magyaráznak az elemzők. Az Európai Bizottság tegnap kiadott jelentése is arra utal, hogy az eurózóna gazdasági növekedése a közeljövőben még erősebb is lehet a vártnál. A negyedévenkénti értékelés szerint az olajárak esése és a munkanélküliség csökkenése ebbe az irányba hat. Ezek a tényezők tovább erősíthetik az újabban a GDP-növekedés fő hajtóerejét jelentő belső fogyasztást. Ennek bővülése a tavalyi 1,3 százalék után idén várhatóan 2,5 százalékra gyorsul. Szerepet játszik az is, hogy bár 2005 decembere óta négy kamatemelésre került sor, a jelenlegi kamatszint még mindig elég alacsony. Az elemzők arra számítanak, hogy az Európai Központi Bank (ECB) csütörtöki ülésén 25 bázisponttal, 3,25 százalékra emeli az irányadó kamatot.
