Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az olaj ára tegnap előbb 63 dollár fölé emelkedett, majd az alá süllyedt, miután az első ijedtséget követően a piacok megállapították, hogy a Nigéria és Venezuela által bejelentett termeléscsökkentés nem befolyásolja lényegesen az ellátás szintjét. Az OPEC két tagországa azért döntött úgy, hogy kitermelésüket összesen napi 170 ezer hordóval visszafogják, mert a júliusi árcsúcs óta 19, az utolsó hónap folyamán pedig 9 százalékkal esett vissza az olaj ára. Ez a mennyiség azonban jelentéktelen ahhoz képest, hogy a világ napi olajfelhasználása Samuel Bodman amerikai energiaügyi miniszter szerint mintegy 80 millió hordó.
Venezuela az OPEC negyedik legnagyobb olajtermelője, augusztusban azonban mintegy 723 ezer hordóval maradt el kitermelése az OPEC által engedélyezett kvótától, míg Nigériáé 107 ezerrel – írta a Bloomberg. Vagyis a hivatalosan bejelentett csökkentéssel a két ország valójában csak a termelési problémáiból fakadó tényeket rögzítette. Irán ugyan közelebbről meg nem határozott támogatásáról biztosított minden olyan OPEC-döntést, amely „elfogadható” szintre drágítaná ismét az olajat, de egyelőre nem adta jelét, hogy követné a két kisebb OPEC-tag példáját, pedig annak – lévén a második legnagyobb tagja a szervezetnek – már inkább lenne hatása. Teherán az olajfegyver bevetését valószínűleg a nukleáris erőművével kapcsolatos végső ütközetre tartogatja. Egyes szakértők még ennek a megrendítő befolyásában sem hisznek, szerintük Szaúd-Arábia, a legnagyobb olajtermelő viselkedése az igazán meghatározó.
