Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az orosz illetékesek az utóbbi napokban megpróbálják eloszlatni az aggodalmakat azzal kapcsolatban, hogy a közelmúltban visszavonták a Shell vezette konzorciumnak a Szahalin–2 olaj- és gázmező kiaknázásához még 2003-ban kiadott környezetvédelmi engedélyét, arra hivatkozva, hogy a vezetékek közelében földcsuszamlásveszély van. Jurij Trutnyev, a természeti erőforrások minisztere közölte: az október 25-én induló környezetvédelmi vizsgálat ideje alatt is folytatódhat a munka. Szergej Lavrov külügyminiszter a Szahalin szigetén tartott nemzetközi sajtóértekezletén szintén hangsúlyozta: a környezetvédelmi vizsgálat elrendelése nem jelenti a kitermelési engedély visszavonását.
A Shell azonban máris leállította a munkát, és a konzorcium arra figyelmeztetett, hogy az ügy 15 ezer munkahelyet sodor veszélybe. A 20 milliárd dolláros beruházás már túl van a felén, és megfigyelők szerint Moszkva így akarja rávenni a befektetőket, hogy vegyék be a konzorciumba a Gazpromot. Az orosz energetikai óriás átadna a nyugat-szibériai mezőkben való részesedéséből, ennek fejében viszont 25 plusz 1 százalékot akar a Szahalin–2-ben, amelyben jelenleg 55 százalék a Royal Dutch Shell brit–holland cégé, 20 és 25 százalék pedig két japán kereskedőház tulajdona.
A kilencvenes években kötött termelésmegosztási szerződés értelmében az orosz fél semmit sem kap a kitermelt olaj és földgáz árából addig, amíg a beruházók befektetése nem térül meg. A jelenlegi válságot valószínűleg az robbantotta ki, hogy a konzorcium közölte: a projekt költsége az eredetileg tervezett 10 helyett 20 milliárd dollár lesz – vagyis az orosz fél jóval később jut pénzhez belőle. Pedig ha 2008-ra elkészül a két offshore-platform és a két 800 kilométeres vezeték, a gázcseppfolyósító üzem és annak kikötője, ez lesz a világ legnagyobb integrált olaj- és gázmezője. A RIA Novosztyi szerint már meg is kötötték a szállítási szerződéseket Japánnal, Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal.
