A korábban jelzettnél erőteljesebb gazdasági növekedést vár Közép- és Kelet-Európa 12 országában az IMF az idén és jövőre, főleg a belső fogyasztásnak, a tőkebeáramlásnak és hitelállomány-növekedésnek köszönhetően, de jelentésében hozzátette: a külföldről érkező „forró pénzekre” való támaszkodásnak megvannak a veszélyei. A régióra jellemző magas folyó fizetési mérleghiányok – ami alól csak Lengyelország, Csehország és Szlovénia kivétel – a GDP 5,7 százalékát teszik ki átlagosan a térségben, és jövőre is csak kevéssel csökkennek. Kedvezőtlen, hogy a beáramló külföldi tőke egyre jelentősebb részét adják a rövid lejáratú hitelek és a heves ingadozásoknak kitett portfólióbefektetések. Az IMF figyelmeztette a kormányokat: igyekezzenek lefaragni költségvetési hiányukat, ezzel is mérsékelve függésüket a külföldi tőkétől. Ha a növekedés gyorsulása vagy a nemzeti valuta értékvesztése az infláció megugrásával fenyegetne, a jegybankoknak készen kell állniuk a kamatemelésre.
A féléves jelentés a korábban jelzett 4,6 helyett 5,2 százalékos GDP-növekedést prognosztizál a térség új uniós tagállamaiban erre az évre, jövőre pedig 4,3 helyett 4,6 százalékot. Ebben meghatározó szerepe van a lengyel gazdaság élénkülésének. Varsóban a kormány eredetileg csak 4,3 százalékos bővülésre számított az idén – az IMF 4,2-re –, de ezt fokozatosan az IMF által is prognosztizált 5 százalékra emelte, sőt az utóbbi napokban arra utaltak, hogy ennél nagyobb értéket is reálisnak tartanának. Csehországtól is az eddiginél, illetve a korábban jelzettnél gyorsabb, az idén 6,0, jövőre 4,7 százalékos GDP-bővülést vár a valutaalap, Prága azonban – főleg az első negyedévi adatok alapján – az idén ennél is nagyobb ütemet, 6,6 százalékos bővülést prognosztizál. Szlovákia esetében valamivel visszafogottabb az IMF optimizmusa: az igen magas 6,3-ről, illetve 6,7-ről csak 6,5, illetve 7,0 százalékra emelte az idén és jövőre várható növekedést, ami egyébként megegyezik a pozsonyi jegybank 2006-os előrejelzésével.
