Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A következő hét évben a 25 uniós tagország (valamint az elméletileg 2007-ben csatlakozó Románia és Bulgária) 77,66 milliárd eurót költhet vidékfejlesztésre, holott a tavaly decemberben nagy harc után összehozott 2007–2013-as költségvetés csak 69,75 milliárdot irányzott elő a célra. Lengyelország jár a legjobban, amely a hét év alatt 13,23 milliárd euróra számíthat, s csak messze utána jön Olaszország 8,39, majd Németország 8,11 milliárddal. Magyarországnak valamivel több mint 3,8 milliárd euró jut. Ezek az összegek Románia és Bulgária felvételével valószínűleg módosulnak.
A vidékfejlesztési támogatások az EU óriási, évente mintegy 44 milliárd eurós mezőgazdasági támogatási keretének mintegy 20-25 százalékát viszik el. A vidéknek minősített térségek az EU területének 90 százalékát adják, és ezeken él az uniós népesség mintegy fele. A 2003-ban megkezdett reform alapján az egyes országok a közvetlen mezőgazdasági támogatások 4 százalékát fordítják vidékfejlesztési projektekre, ami jövőre 5 százalékra emelkedik. A vidékfejlesztési alapokat fel lehet használni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint az erdőgazdaság versenyképességének javítására, s kulcsfontosságúak a környezetvédelem támogatásában. Ezen túlmenően alkalmazhatóak új munkahelyek és vállalkozások létrehozására is vidéken, különösen annak a programnak a keretében, amely az életminőség javítását és a diverzifikálást, vagyis a mezőgazdaságon kívüli vállalkozások, tevékenységek segítését célozza.
