Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió hajlandó kompromisszumra a lengyel költségvetési hiány ügyében, s ez további két-három évet adna Lengyelországnak – nyilatkozta Stanislaw Kluza pénzügyminiszter a Rzeczpospolita című lapnak. Mint mondta, Joaquín Almunia pénzügyi biztos tárgyalásuk során nem zárta ki a kompromisszum lehetőségét. Ennek az lenne a feltétele, hogy a következő években sem lépik túl a 30 milliárd zlotys deficitszintet, így a GDP növekedésével a hiány százalékos aránya fokozatosan a csatlakozáskor 2007-re vállalt 3 százalék alá csökkenne. Ha sikerül megállapodásra jutni, akkor Brüsszel a 2007. márciusi határidő lejárta után nem büntetné meg Lengyelországot a deficit-túllépésért. Ehhez azonban a tagországok jóváhagyása is szükséges, amit Kluza szerint leginkább azzal lehet elősegíteni, ha végrehajtják a költségvetési reformot és egyetlen zlotyval sem növelik az állami kiadásokat.
A hiányvita alapja, hogy Varsó a nyugdíjreform végrehajtásával kapcsolatos kiadásokat eddig az EU jóváhagyásával nem számolta bele költségvetésébe, ez a mentesség azonban jövőre lejár. A kormány azzal érvel, hogy helytelen volna az egyik legfontosabb reform végrehajtásáért megbüntetni. Az Eurostat azonban kitart amellett, hogy a jövőben ezeknek a tételeknek a kiadási oldalon kell szerepelniük, amivel azonnal 4,5 százalék fölé emelkedik a büdzsé hiánya. Ezért formálisan ugyan nem büntethető Lengyelország, hiszen még nem vonatkozik rá a maastrichti megállapodás, de a vállalásukat nem teljesítőket az EU a támogatások egy részének megvonásával sújtja. A pénzügyminiszter már dolgozik az új konvergenciaprogramon, melyet a kormány szeptemberben nyújt be Brüsszelben.
A pénzügyminiszter elképzeléseinek megvalósulása azonban erősen kérdéses, és nemcsak Brüsszel miatt. Legalább ennyire kétséges az általa elengedhetetlennek minősített költségvetési szigor érvényesítése is, hiszen éppen Kluza közölte: Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök a költségvetési reformok lassítása mellett döntött. A tervezett intézkedéseket jövőre nem léptetik életbe, illetve két szakaszra bontják, és csak a kevésbé problematikus és feszültségkeltő elemeket vezetik be. Azokat a döntéseket, amelyek két-három év alatt közel 10 milliárd zloty, azaz a GDP mintegy 1 százalékára rúgó megtakarítást hoztak volna, egyelőre elhalasztották. A pénzügyminiszter szerint azonban nem az ütem, hanem az irány a fontos, s ebben tartják magukat a menesztett korábbi pénzügyminiszter, Zyta Gilowska terveihez.
