Az első elvnek megfelelően konzervatív becsléseket kell alkalmazni a konvergenciaprogram megalkotásánál, a második elv a gyors, feszes bevezetési folyamat követelménye, a harmadik szerint maradéktalanul teljesíteni kell a kitűzött célokat, a negyedik kimondja, hogy meg kell találni a legkisebb növekedési áldozattal járó utat, végül az ötödik elvárás, hogy a folyamat végén fenntartható egyensúly jöjjön létre. A konvergenciaprogram augusztusi kidolgozását széles körű konzultáció kíséri majd, amelynek során az előzetes verziót bemutatják az Állami Számvevőszéknek, egyeztetnek a társadalmi érdekvédelmi és civil szervezetekkel, köztük az Országos Érdekegyeztető tanáccsal, emellett folyamatos együttműködést alakítanak ki az illetékes brüsszeli szervezetekkel is.
A tanács ülésén a miniszterelnökön és a szervezet három tagján, Bogsch Eriken, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatóján, Simor Andráson Deloitte elnök-vezérigazgatóján és Surányi Györgyon, az Intesa Group közép-európai vezérigazgatóján, a CIB Bank Rt. elnökén kívül, részt vettek Draskovics Tibor és Bajnai Gordon kormánybiztosok, valamint Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója. A konvergenciatanács feladata a szeptember 1-jén Brüsszelnek benyújtandó konvergenciaprogram kimunkálása és az érvényesítésében való közreműködés, a konvergencia célja a gazdaság egyensúlyi pályára való visszatérítése, amelynek egyik eszköze a kiigazítás, a másik a reformok végigvitele, a harmadik pedig a beáramló EU-s forrásokra alapozott, intenzív fejlesztési politika megvalósítása – mondta el a kormányfő.
