A világ vezető ipari hatalmai és Oroszország, azaz a G8 szentpétervári csúcstalálkozóján tegnap számos határozatot fogadtak el, amelyek közül a legfontosabb az energiabiztonságról szól. Ebben a nyolcak hitet tettek az energiacharta szabadpiaci elveinek érvényesítése mellett, amit a Reuters úgy értékel, hogy bár Oroszország továbbra sem hajlandó aláírni e nemzetközi szabálykönyvet, ami egyebek mellett kötelezné a Gazprom monopolhelyzetének felszámolására, de meg fogja nyitni energiaszektorát a külföldi befektetők előtt – vagy legalábbis lépést tett ebbe az irányba. Az energiakérdésben azonban egyértelműen megnyilvánult a résztvevők közti érdekellentét, hiszen a nyolc ország közül egyedül Oroszország nettó energiahordozó-exportőr. A nyugati résztvevők és az Európai Unió azonban így is komoly lehetőségeket lát Moszkva engedményeiben, bízva abban, hogy az ország természeti kincseinek kiaknázásához szükség lesz a külföldi befektetőkre. A dokumentumban az energiabiztonság 11 alapelve között szerepelnek a nyitott, átlátható és hatékony, egymással versengő piacok az energiatermelésben, szállításban és fogyasztásban. Minden eddiginél egyértelműbben foglaltak állást a nyolcak a nukleáris energia felhasználása mellett, bár elismerték, hogy ezzel nem minden résztvevő értett egyet.
Az energiaellátás biztonságának kérdéséhez is kapcsolódik az a váratlan napirendi pont, amelyiknek talán az előre elkészített dokumentumoknál is nagyobb figyelmet szenteltek a csúcstalálkozó részvevői: az izraeli–libanoni válság. A harci cselekmények – párosulva azzal, hogy Irán a nukleáris programja feladására vonatkozó minden javaslatot elutasított, a nigériai lázadók pedig újabb olajvezetékeket robbantottak fel – történelmi csúcsra, hordónként 78 dollár fölé vitték a nyersolaj árát. A CNNMoney szakértői szerint ha nem romlik a helyzet, a következő hónapokban akkor is 80–85 dolláros olajárral kell számolni, ha a háború eszkalálódik, ez akár 90–100 dollárra is felmehet. Kemény viták után a G8 nyilatkozatot fogadott el, amely a közel-keleti erőszak fellángolásáért a szélsőséges erőket és támogatóikat teszi felelőssé, ugyanakkor felszólítja Izraelt, hogy tanúsítson önmérsékletet.
A Kereskedelmi Világszervezet örömmel fogadta a hírt, hogy a csúcstalálkozó résztvevői úgy határoztak: utasítják képviselőiket, egy hónapon belül állapodjanak meg az öt éve folyó dohai forduló elakadását okozó problémákban, és megígérték, hogy 2013-ig megszüntetik a mezőgazdasági exporttámogatásokat.
