Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az eredeti tervek szerint az energiakérdések állnának a G8, a világ nyolc legfejlettebb ipari országa szombaton kezdődő, háromnaposra tervezett szentpétervári csúcstalálkozójának középpontjában, bár a napirend elhatározása óta történt annyi minden a világban, hogy a politikai aktualitások nagyobb helyet követeljenek maguknak. Oroszország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, Németország, Kanada és Olaszország vezetőinek különösen sok mondanivalójuk lehet most a csúcs előtti napokban kiéleződött közel-keleti helyzetről, de az iráni nukleáris és az észak-koreai rakétaválságról is. Emellett a tervek szerint szóba kerülhet a világkereskedelmi tárgyalások örök témája, az az orosz javaslat, hogy a magáncégeket is vonják be a terrorizmus elleni harcba, a hazafelé is figyelő nyugati országok pedig nyilván felvetik az orosz demokrácia hiányosságait – amit Vlagyimir Putyin elnök vissza fog utasítani.
A csúcsot eredetileg a pétervári születésű Putyin diadalmenetének tervezték a vendéglátók. Kétségtelenül óriási lépés ez Oroszország nemzetközi tekintélyének erősítésében, kérdés, a másik oldalon mit sikerül a nyugatiaknak elérniük, mindenekelőtt energiabiztonságuk megteremtése érdekében, miután Moszkva – helyzetét kihasználva – várhatóan nem mond le a földgázvásárló országok gázszállító hálózatainak, tározókapacitásának és elosztó cégeinek minél teljesebb megszerzéséről. A januári ukrán–orosz gázvita mindenesetre figyelmeztető jelzés volt, hiszen minden ígéret ellenére veszélybe került Európa gázellátása.
A legjobban Németország függ az orosz szállításoktól – tavaly gázszükséglete 41,5 százalékát, olajigénye harmadát innen fedezte –, de Olaszország, részben földrajzi okoknál fogva, talán még inkább ki van szolgáltatva (januárban a stratégiai gázkészletek megcsapolására is rákényszerült). Kevésbé köztudott, de kényes helyzetben van az Egyesült Államok is. Bár az USA hivatalosan nyersolajfogyasztásának kevesebb mint 2 százalékát elégíti ki orosz olajjal, számos nyugat-európai benzinszállítója alapanyagként orosz olajat használ, emellett Moszkva szállítja az egyesült államokbeli atomerőművek üzemeléséhez szükséges uránium 30 százalékát. Az Európai Unió szükséglete 20 százalékában limitálja az orosz uránimportot, de ezt most készülnek 25 százalékra emelni egyes új tagok, mint például Szlovákia kérésére. A G8-as csúcson az oroszok vélhetően azt szorgalmazzák majd leginkább, hogy az EU országai ne akadályozzák a Gazprom európai vállalatfelvásárlási és más terjeszkedési törekvéseit, az európai országok pedig azt szeretnék elérni, hogy Moszkva ne gátolja meg a potenciális közép-ázsiai gázszállítókkal való közvetlen megállapodásaikat.
