Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
BARABÁS T. JÁNOS
A pénzpiacok szerint 50, az elemzők szerint 30 százalék az esélye annak, hogy az Európai Központi Bank (ECB) már augusztus 3-án 25 bázisponttal felemeli a 2,75 százalékos alapkamatot. Általános vélemény szerint csak fokozatos szigorításra kell számítani, hacsak nem nő meg drámaian az inflációs nyomás. A szakértők úgy vélik, hogy az ECB kamata az év végére 3,25 százalékra nő, és ezen a szinten marad 2007 végéig – írta a Reuters. A bank egyébként Jean-Claude Trichet elnöknek köszönhetően közelebb áll a Greenspan-örökséghez, mint a bernankei, bankárhoz képest nyílt és szókimondó stílushoz. Mint a Fed leköszönt, legendás elnökénél, gyakran homályos, ha nem éppen érthetetlen szavaiból próbálják a szakértők kihámozni, milyen irányba mutatnak célzásai.
Ami a négy visegrádi országot illeti, míg Lengyelországban az elemzők – különös tekintettel az EU legalacsonyabb inflációjára – nem számítanak a kamatok változására, Magyarország, Csehország és Szlovákia esetében a hitelköltségek emelkedését várják. Az infláció ugyanis gyorsul – míg Magyarország esetében a forint gyengesége, a többiekében a hazai kereslet növekedésének nyomása miatt. A Bloomberg elemzői arra számítanak, hogy a magyar jegybank egy vagy két lépésben a jelenlegi 6,25-ről 7 százalékra fogja emelni az alapkamatot. Az EU legalacsonyabb hitelkamatával (2 százalék) büszkélkedő Csehországban év végére is csak 2,25 százalékra számítanak, míg Szlovákiában valószínűleg 4-ről 4,5 százalékra megy fel a kamat.
KERETES:
A Bloomberg hírügynökség megjegyezte: a magyar forint, amely idén értékének 9,8 százalékát elvesztette, a harmadik legrosszabbul teljesítő európai valuta – ennél csak az izlandi korona és a török líra gyengébb.
