Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) féléves gazdasági előrejelzésében a tavalyi 2,8 után ez évre 3,1 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál harminc tagországában azzal, hogy a bruttó hazai termék (GDP) bővülési ütemének fokozódása átterjed az eddigi gyengébb térségekre, Európára és Japánra is. Az eurózónában a GDP növekedése a 2005-ös 1,4 százalékról az idén várhatóan 2,2 százalékra emelkedik. Eközben a olcsó kínai áruk hatására lassul az infláció ütemének növekedése: az idén 2,2 százalékos pénzromlás várható a tavalyi 2 százalék után. Az OECD szerint az Európai Központi Banknak (ECB) meg kellene várnia a második negyedévi végleges adatokat, amelyek októberben kerülnek nyilvánosságra, mielőtt kamatemelésről döntene, nehogy elvágja a stabil növekedés útját. (Elemzők arra számítanak, hogy a bank kormányzótanácsa június 8-ai ülésén legalább 25 bázispontos emelés mellett fog dönteni.) Az Egyesült Államokban a jegybank szerepét betöltő Fednek viszont éppen ellenkezőleg azt tanácsolja, hogy a 16 egymást követő kamatemelés után is folytassa ezt a gyakorlatát, és csak jövőre lát lehetőséget a szigor enyhítésére – mondta a jelentést ismertetve Jean-Philippe Cotis, az OECD vezető közgazdásza.
A szervezet jelentősen, 3,7-ről 4,4 százalékra emelte Lengyelországra vonatkozó idei GDP-növekedési prognózisát: a varsói költségvetés 4,3 százalékkal számol, Kazimierz Marcinkiewicz miniszterelnök viszont nemrég már 5 százalékról beszélt. A jegybank az alacsony infláció miatt még ez év közepe táján végrehajthat egy 25 bázispontos kamatcsökkentést. Az OECD a korábbi 1,9 helyett csak 1 százalékos idei inflációra számít, ami jövőre is csak 1,7 százalékig emelkedik, ugyanakkor kétségeket fogalmazott meg a kormány költségvetési politikájával és béremeléseivel kapcsolatban. Még nagyobbat emelt idei GDP-előrejelzésén Csehország esetében: a korábbi 4,3 helyett már 5,7 százalékot vár, míg a szlovák gazdaság növekedési mutatóját 5,7-ről 6 százalék fölé vitte föl. Elsősorban az energiaárak emelkedése miatt azonban mindkét országban nő az inflációs nyomás, ami Szlovákiában már az árakban is érezteti hatását. A szervezet aggasztónak találja a kormány bevételi és kiadási szabályainak rendezetlenségét, azt, hogy kevés előrelépés történt a költségvetés és az egészségügy megreformálására, s a nyugdíjrendszer átalakításához még hozzá se kezdtek. A szlovák költségvetés hiánya a megnövekedett adóbevételeknek és a kormány kiadáscsökkentésének köszönhetően az idén mérséklődik. Pozsony problémái között említette a jelentés a magas munkanélküliséget.
