Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a felek biztosították egymást gazdasági kapcsolataik megerősítésének szándékáról, nemcsak Irán kérdésében volt nézeteltérés Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin között. Az orosz elnök ismét határozott ígéretet tett a legfontosabb ügyben, az energiahordozók szállítására vonatkozó szerződések betartása tekintetében, de megismételte előző napi fenyegetését: ha Európa útját állja az orosz cégek terjeszkedésének, azok más régiók, Ázsia és az Egyesült Államok felé fordulnak. Ha az európai országok az energiabiztonságra hivatkozva a beszerzések diverzifikálásáról beszélnek, nem lepődhetnek meg azon, ha orosz szállítóik más piacok után néznek.
A tárgyalásokkal párhuzamosan tartott üzleti fórumon a legnagyobb német és orosz vállalatok mintegy hatvan vezetője vett részt, így az E.On, a BASF, a Siemens, a Deutsche Bank, a Metro, a Gazprom, az Orosz Államvasutak, a Szeversztal, a MiG, a Szuhoj és számos vezető bank képviselői. Több együttműködési, illetve vegyesvállalat-alapítási megállapodás jött létre elsősorban a közlekedésben és az áruszállításban. A két legnagyobb tervezett üzletből azonban csak az egyik jött létre: a Gazprom a BASF Wintershall-lal írt alá megállapodást, amelynek értelmében a német cég 35 százalékot mínusz egy részvényt kap a Juzsno-Russzkoje óriás gázmező kiaknázására létrehozott Szevernyeftyegazpromból, az orosz gáztársaság pedig egy részvény híján 50 százalékra emelheti jelenlegi, 35 százalékos részesedését a Wintershall-lal közös gázszállító cégükben, a Wingasban, és Wingas Europa néven új vegyesvállalatot hoznak létre gáz forgalmazására Németországon kívüli európai országokban. Mint Putyin hangsúlyozta, ez az első eset, hogy Oroszország külföldi tulajdonost engedett be egy olyan hatalmas gázmezőre, amely még évtizedekig termelni fog. A Gazprom ugyanakkor nem tudott megegyezni az E.Onnal, noha tavaly már előszerződést írtak alá arról, hogy az E.On megszerezheti a Juzsno-Russzkoje 25 százalékát.
