Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2002-es nagy árvizet csaknem elérő árhullám söpört végig a Duna és az Elba medencéjében, halálos áldozatokat követelve és ezreket űzve el otthonaikból. Megúszta az árvizet Drezda, Meissen és Bécs is, ez utóbbi nagyrészt az új gátaknak köszönhetően. Az Elbába ömlő Moldva folyó megkímélte Prágát, a vidék azonban nem volt ilyen szerencsés Csehországban – a prágai vidékfejlesztési minisztérium 5 milliárd cseh koronára (176 millió euró), a Standard & Poor’s pedig 2 milliárdra becsüli a károkat, mivel az árvíz elsősorban mezőgazdasági területeket sújtott. A nemzetközi hitelminősítő szerint ez nem veszélyezteti a biztosítótársaságokat, 2002-ben a kár ennél jóval nagyobb volt, elérte a 70 milliárd koronát. A biztosítótársaságok is a 2002-esnél lényegesen kisebbre becsülik a németországi és a csehországi károkat – az Allianz AG például akkor 847 millió eurót fizetett ki a kártérítésekre, most 15 millió körüli összegre számít.
Válságosabb a helyzet Romániában, ahol mintegy 73 ezer hektár került víz alá és tízezer embert kellett elmenekíteni az ár elől, amely 21 hidat rombolt le és 384 kilométer utat öntött el. A bistreti gát szakadását többnapos hiábavaló harc után már nem is próbálják helyrehozni – írta a Bucharest Daily News. Bechet városánál a védők helikopterekről ledobált homokzsákokkal próbálják betömni a védművekben keletkezett lyukakat. A veszteségeket egyelőre a mezőgazdaságban 4,6 millió lejre (13 millió euró), az erdőgazdaságban 7,6 millió lejre becsülik. Szerbiában a termőterületnek mintegy 5 százaléka, 225 ezer hektár került víz alá vagy fenyegeti az ár. A mezőgazdasági károk nagyságát 3,1 milliárd dinárra (44 millió dollár) becsülik. Egyelőre felmérhetetlen anyagi károkat okoz, hogy a hajózás három hete leállt a Duna szerbiai szakaszán (a hírek szerint egyébként napokon belül várható az újraindítás). Bulgária dunai kikötőit egy kivételével elöntötte a víz, és az ár több mint kétezer embert űzött el lakhelyéről.
