Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az igazi villamosmegszállottak tudják, hogy Szentpétervár villamoshálózata a legnagyobb a világon: 251 kilométer hosszú, a 45 vonalon a tavalyi év végén mintegy 1100 jármű közlekedett – derül ki a villamosok.hu oldalról. A ma ötmilliós egykori orosz fővárosban már 1863-ban megindult a villamos elődje, a lóvasút, a leghíresebb utcán, a Nyevszkij sugárúton. Az első villamost 1895–96 telén indította a Finn Hajózási Társaság – a befagyott Néva jegén biztosította az összeköttetést a két part között. Az első igazi közúti villamosvonalon a közlekedés 1907-ben indult meg (a nagyvasútival egyező, 1524 milliméteres nyomtávon). A lóvasutat a háború sodorta el végleg, mert az I. világháborúban a lovak jó részét lefoglalta a hadsereg. Az 1923 utáni időszak fejlődése a hálózat növekedésével is járt, 1941-re már 350 kilométer villamospálya volt az akkor Leningrád névre hallgató városban. A II. világháború végére a járműállomány harmada maradt csak üzemképes, de a békével megjött a villamosvonalak virágkora, mert a mocsaras vidékre épült városban különösen nehéz volt metróvonalakat építeni. Ez a fejlődés a nyolcvanas évek végéig töretlen volt: miközben azért 1955–85 között megépült négy metróvonal is, a villamosjáratok összesített hossza 1000 kilométer fölé emelkedett – a Szovjetunió széthullása óta azonban ez csak csökkent, a párhuzamos viszonylatok sorra megszűntek, s több mint hétszáz villamost leselejteztek. A növekvő közúti forgalom a villamosok megbízhatóságán és presztízsén is meglátszik: a menetrend alig tartható, este a belvárosban olykor félórákat kell várni, hogy aztán három villamos jöjjön egymás után.
