A közvélemény-kutatási eredmények szerint a júniusi szlovákiai választások favoritja a populista Smer párt, amelyre 33 százalék szavazna, miközben Mikulás Dzurinda kormányfő pártjára, az SDKU-ra csak 10 százalék. Mivel a június 17-i választások eredményeként legalább nyolc párt juthat be a parlamentbe, az új kormány is – mint 1993 óta mindegyik – bizonyosan koalíciós lesz, és létrehozásához minimum három pártnak kell szövetségre lépnie. Ez az egyik oka annak, hogy az elemzők viszonylag nyugodtan várják Robert Fico, a Smer vezére miniszterelnökségét, pedig annak nyilatkozatai és programja éppen elég aggodalomra adhatna okot.
Legfontosabb ígérete, hogy visszafordítja azokat a reformokat, amelyek oly sikeressé tették az utóbbi években Szlovákiát. Visszaállítaná az osztalékadót, leállítaná a privatizációt, távol tartaná a külföldi tőkét és megszüntetné az egykulcsos adórendszert. Nem egyértelmű azonban, hogy ez utóbbi a társasági adóra is vonatkozik-e, márpedig a befektetőket elsősorban ez érdekli. Az elemzők szerint azonban az ország az olcsó munkaerő és az európai piacokhoz való közelség miatt mindennek ellenére vonzó befektetési célpont maradna.
A befektetők egyrészt abban bíznak, hogy a reformok veszteseinek szóló választási retorika csak retorika marad, s hogy a leendő koalíciós partnerek is mérsékelni fogják Fico politikáját. Másrészt a választások közeledtével fontos kérdésekben lényegesen mérséklődik a Smer vezérének álláspontja. Így például feladta az euró bevezetésére vonatkozó kormányzati politika bírálatát és a hét végén kijelentette: támogatja a 2009-es bevezetésre vonatkozó tervet és a konvergenciaprogramot. Az elemzők szerint bár populizmusukban lehet hasonlóság, Fico nem Meciar, és a legrosszabb, ami a gazdasággal történhet, hogy lelassul, de várhatóan nem tér le jelenlegi pályájáról.
