Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A meglepetés elmaradt – a lengyel jegybank tegnap a kormány nyomása ellenére sem csökkentette tovább a 4 százalékos, évtizedes mélyponton álló irányadó kamatot. Ezzel megállt az eddigi a trend: a monetáris politikai tanács (RPP) 2005 márciusa óta 250 bázisponttal vitte lejjebb a hitelköltségeket. Ennek oka egyrészt, hogy a növekvő fogyasztás és a politikai bizonytalanság miatt nő az inflációs veszély, másrészt, hogy a jegybank szerint a gazdasági növekedés gyorsulása közepette nincs szükség további monetáris ösztönzésre.
A szlovák jegybank hétfőn ugyancsak nem változtatott az irányadó kamatszinten, így az továbbra is 3,5 százalék, azaz 1 százalékponttal magasabb az eurózóna kamatánál. A bank februárban az inflációs nyomás emelkedése miatt 50 bázispontos emelést hajtott végre. A tavalyi negyedik negyedévben 7,6 százalékos gazdasági növekedést produkáló Szlovákia 2009-ben csatlakozna az eurózónához, így 2007-re kell 3 százalék körüli szintre csökkenteni a fogyasztói áremelkedés ütemét. Ezen a téren van mit tennie a szlovák jegybanknak, az infláció ugyanis februárban 4,3 százalékos volt, ami a januári indexnél is 0,2 százalékponttal magasabb. Az elemzők így az idén további szigorításra számítanak.
Csehországban a prágai jegybank ma esedékes döntése előtt gyakorlatilag mindenki úgy véli, hogy változatlan marad a jelenleg 2 százalékon álló irányadó kamat. Az enyhítés azért nem valószínű, mert a tizenkét havi infláció a decemberi 2,2 százalék után januárban 2,9, februárban 2,8 százalékos volt, szigorítás pedig azért nem várható, mert a korona továbbra is meglehetősen erős, noha a Fed-kamatemelés nyomán tegnap 28,68-ról 28,76-ra gyengült az euróval szemben. A másik két visegrádi országban is esett a valuta árfolyama: a zloty 3,93-ról 3,96-ra gyengült, a szlovák korona háromhavi mélyponton, 37,80-on nyitott, majd 37,86-ra gyengült.
