Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jegybankok vezetői – különösen a mienk – a kormányok bírálatát előszeretettel minősítik függetlenségük megsértésének, példátlan támadásnak mintegy Isten adta jogaik ellen. Pedig nem valamilyen felsőbb hatalom, hanem a gazdaságpolitika döntötte el igen bölcsen – megjegyezzük, nem is annyira régen –, hogy szükség van egy olyan eszközre, amely megfékezheti a politikusok krónikus (túl)költekezési hajlamát. Ezzel tulajdonképpen megjelent a kormányokkal szemben egy ugyan sokkal szűkebb jogkörű, de másik hatalmi pólus. A küzdelem pedig azóta folyik. Például az egymást váltó varsói kormányok (is) évek óta harcban állnak a jegybank monetáris politikai tanácsával. Elismerik, hogy a magas kamatokkal sikerült 2 százalék körülire leszorítania az inflációt – ugyanakkor viszont megbénították a gazdaság fejlődését. E vélemény igazát látszik alátámasztani, hogy a már a szakértők és a Világbank által is bírált magas kamatok csökkentésével kapott erőre a gazdaság növekedése. Ezért bírálta Gerhard Schröder egykori német kancellár az Európai Központi Bankot, amiért az nem volt hajlandó a kamatcsökkentésre, pedig a kormányok általános véleménye, hogy a recesszióból való kilábalás legfontosabb eszköze a hitelköltségek leszállítása.
A jegybankok általában makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy feladatuk kizárólag az infláció kordában tartása – pedig ezt ma már szinte mindenütt megkérdőjelezik. (Az új, jobboldali lengyel kormány például annyira, hogy a gazdaságélénkítő monetáris politika érdekében a jegybanki függetlenség felszámolását tervezi, vagy legalábbis ezzel fenyegetve akar elérni újabb kamatcsökkentést.) Érdekes Japán példája, ahol a defláció miatt 2001-ben gyakorlatilag zéróra vitték le a hitelek kamatát. A napokban, szokatlan módon, nyilvános vita robbant ki a kormány tagjai között, akik közül többen – köztük a miniszterelnök – figyelmeztették a jegybankot: a gazdasági növekedés megindulása ellenére elhamarkodottan ne változtasson élénkítő kamatpolitikáján. Nakagava Hideano, a kormányzó Liberális Demokrata Párt egyik vezetője egyenesen azt javasolta, hogy a veszély kivédése érdekében szüntessék meg a Bank of Japan függetlenségét. A politikusok félelmei nem indokolatlanok: a kormány tiltakozása ellenére hasonló helyzetben 2000 augusztusában a jegybank kamatot emelt ... és ismét jött a recesszió.
Egyre több szakértő véli úgy, hogy az inflációs fenyegetés elleni harc egy boldogabb korban tűnt a legnagyobb veszélynek. A jegybankokra így különösen nagy felelősség hárul, hogy megtalálják a kormányokkal való együttélés módját.
