Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bolgár kormány a Gazprommal kötött, 2010-ben lejáró szerződésre hivatkozva visszautasította az orosz gáztársaság áremelést jelentő új elszámolási javaslatát. Eddig mélyen a piaci ár alatt kapta az orosz gázt tranzitdíj fejében, vagyis „természetben” számoltak el, amiért a balkáni ország területén át szállították Törökországba, Görögországba és Macedóniába. A Gazprom át akar állni arra, hogy vevői fizessék meg a piaci árat, és ő is készpénzben fizet a tranzitálásért. Bulgária egyébként elsősorban atomerőművekre és szénerőművekre támaszkodik, földgázfogyasztása tavaly nem érte el a 3 milliárd köbmétert, viszont a területén áthaladó orosz gáz fedezi Törökország szükségleteinek 60, Görögországénak 40 százalékát és a teljes macedón igényt – vagyis a gázcsapok elzárásával az oroszok többet veszthetnek, mint Bulgária.
Az ország gazdasága ugyanakkor az IMF szerint túlhevült: gyors ütemben nő a lakossági hitelfelvétel és ezzel párhuzamosan a fogyasztás. A költségvetés a 2004-es 2 százalék után tavaly is 2 százalékos GDP-arányos többlettel zárt, noha az IMF 3 százalékot ajánlott a magas, tavaly a GDP 14 százalékára rúgó folyó fizetési mérleghiány miatt. Az IMF jelentése szerint azonban megnyugtató, hogy a kormány és a jegybank meghozta a megfelelő szigorító intézkedéseket a hitelkiáramlás megfékezésére. A Valutaalap az idén 5,5 százalékos gazdasági növekedést és 6,5 százalékos az inflációt prognosztizál.
