Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem sokkolja az ukrán gazdaságot az oroszokkal való vitában megszületett 95 dolláros gázár, de szakértők szerint hosszabb távon nem tartható fenn az olcsó energiára épülő, a szovjet korszak örökségeként itt maradt ipar, amely a bruttó hazai termék (GDP) több mint 60 százalékát adja. Ukrajna jelenleg a világ ötödik legnagyobb földgázfogyasztója az Egyesült Államok, Japán, Oroszország és Németország után, de a GDP-arányokat figyelembe véve a legnagyobb fogyasztó. Az egykori szovjet tagköztársaságok között is Ukrajna volt a legnagyobb fogyasztó, de a helyzet az 1991-es függetlenné válás óta csak romlott: az egy GDP-egységre vetített ukrán gázfogyasztás azóta megduplázódott.
Az ipart azért nem hozza lehetetlen helyzetbe a drágulás, mert fokozatosan hozzászokott: 2005-ben már volt egy 16 százalékos gázáremelés, amit az év elejével egy újabb, az ipar számára 11 százalékos növelés követett, vagyis már a gázvita lezáródása előtt az ukrán iparnak 84 dollárba került 1000 köbméter földgáz, amelyet Oroszország 50 dollárért szállított Ukrajnának. De ez sem sarkallta szerkezetváltásra az ipari szereplőket, elsősorban a Szovjetuniótól örökölt, elavult, energia- és nyersanyagpazarló acél- és vegyipart. A szakértők szerint a 95 dolláros földgázár a határ, ami mellett ezek az üzemek még nyereségesek lehetnek – de jövőre és azután elkerülhetetlenül ismét emelkedni fognak az árak. Ezt vetíti előre az a tegnapi bejelentés is, amely szerint Türkmenisztán a második félévben a jelenlegi 50-ről 60 dollárra emeli az Ukrajnának szállított gáz árát.
Az oroszbarát ukrán ellenzék Juscsenkót és politikáját hibáztatja a kialakult helyzetért, mert szerintük elvakultan oroszellenes lépései és a NATO-hoz való „provokatív” közeledése váltotta ki Moszkva reakcióját.
