Az idei harmadik negyedévben éves összevetésben 5,2 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) Horvátországban, amihez hasonló ütemre 2002 óta nem volt példa. A felfutás gyorsan jött: az év első negyedében még csak 1,8, a másodikban már 5,1 százalékos volt a gazdaság bővülése. Ennek ellenére az idei átlagos növekedés várhatóan alig haladja meg a kormány által tervezett 3,9 százalékot, mert a sikeres turistaszezon elmúltával a negyedik negyedévben lassulás várható.
A gazdaság stabilizálásához hozzájárul, hogy a napokban sikerült Olaszországgal is megállapodni a vele szemben fennálló 42 millió euró adósság átütemezéséről, így teljesen rendeződött a Párizsi Klub országaival szemben fennálló összesen 735 millió eurós tartozás ügye. Fontos gazdaságpolitikai cél jövőre a gyengélkedő hajóépítő ipar talpra állítása, az egészségügyi struktúraváltás, az eladósodott állami vállalatok eladása, a költségvetési deficit csökkentése és a külföldi adósságállomány növekedésének megállítása – fejtette ki tegnap Branko Vukelics gazdasági miniszter. A költségvetési hiányt az idén tervezett 4,2 százalékról jövőre a GDP 3,3 százalékára akarják leszorítani, elsősorban a privatizációs bevételekből. Ezek közül a legjelentősebb az INA állami olajvállalat 15 százalékos pakettjének eladása jövőre – a társaságban 25 százalékos tulajdona van a Molnak. Az öt hajógyár közül csak egy nem veszteséges és a szerkezetátalakítás ezeknél várhatólag évekig tart majd, és a jövő év végéig valószínűleg csak a pulait adják el közülük, azt is az alkalmazottaknak. 2006. március végéig szeretnék értékesíteni az ország két veszteséges acélgyárát.
A munkanélküliség a gazdasági növekedés ellenére emelkedik: az állástalanok aránya novemberben 0,3 százalékkal, 17,8 százalékra nőtt. Ugyancsak kedvezőtlen hír, hogy az ország három hellyel visszaesett a Transparency International korrupciós listáján, emiatt egyre nagyobb nyomás nehezedik rá az Európai Unió részéről. A listán szereplő 159 ország közül a 70. lett 2005-ben, ami sokkal jobb balkáni szomszédai többségénél, de jelentősen elmarad az uniós átlagtól, s Lengyelországgal, Egyiptommal és Szaúd-Arábiával sorolják egy csoportba (Magyarország a 40. helyen van).
