Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lengyel pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta annak a tizenöt cégnek a névsorát, amelyeket nemzetbiztonsági okokból stratégiai fontosságúnak kívánnak minősíteni és kivonnának a privatizációból. Ezeknél a vállalatoknál jelentős beleszólást biztosítanának az államnak, amelynek engedélye nélkül valójában nem hozhatnának stratégiai döntést. Így például a kormánynak vétójoga volna a székhely megváltoztatása, a fő profil módosítása, a fontos vagyonelemek értékesítése terén. A listán szerepel a PKN Orlen és a Lotos olajvállalat, a PGNiG gázmonopólium, a KGHM rézipari óriáscég, sőt a Solino sóbánya is, amely jelentős üzemanyag-tároló kapacitással rendelkezik. A Parkiet varsói tőzsdelap jelentése szerint a kormány tanulmányozza a két nagy olajcég összeolvasztásának lehetőségét. A lista még bővülhet: a stratégiai cégek közé kerül majd a létrehozandó gyógyszeripari holding, amivel az olcsó gyógyszerellátást akarják biztosítani.
A privatizációért felelős kincstárügyi miniszter, Andrzej Mikosz a szejm illetékes bizottsága előtt tegnap bejelentette, hogy legfontosabb feladatai közé sorolja az energetikai szektor privatizálásának leállítását és a részben a tőzsdén értékesített PGNiG gáztársaság visszaállamosítását, mivel az állam és a magánbefektetők érdekei véleménye szerint nem egyeztethetők össze. Varsói elemzők szerint a tervezett államosítás, illetve a gázrészvények kivonása a tőzsdéről katasztrofális hatással lehet a külföldiek befektetői kedvére. Az energetikai privatizáció leállítását a miniszter azzal indokolta: ellene szól, hogy csak külföldieknek tudnák eladni a vállalatokat, mert a hazaiak nem lennének képesek megfizetni. A kincstár mindennek ellenére jövőre 6,5-7 milliárd zloty privatizációs bevételre számít, egyebek között vegyipari cégek értékesítéséből.
