Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Leszek Balcerowicz, a lengyel jegybank elnöke szerint intő jel, hogy a lengyel államadósság az utóbbi években gyorsabban nő, mint a bruttó hazai termék (GDP). A gazdasági növekedés gyorsítása és a munkanélküliség enyhítése szerinte elsősorban az állami kiadások csökkentésétől várható, ami növelné a befektetők bizalmát is. A költségvetés rendbetétele és a privatizáció végigvitele esetén a gazdasági növekedés éves tempója a bankelnök szerint 5-6 százalék is lehet. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) figyelmeztette Lengyelországot, hogy nem tud csatlakozni az eurózónához, ha nem csökkenti szociális kiadásait és ezzel a költségvetési hiányt. Ha nem lesz költségvetési reform, akkor a következő négy évben a GDP 5 százaléka, azaz jóval a 3 százalékos maastrichti plafon fölött lesz a deficit. Az IMF az idén az áprilisban jelzett 4 helyett már csak 3 százalékos GDP-növekedésre számít.
Kazimierz Marcinkiewicz kormányfő, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy kormányzásának négy éve alatt nem kívánnak dönteni az euró bevezetéséről, tegnap módosította álláspontját. A Radio Zetnek adott interjújában kijelentette, hogy két-három év múlva meghozhatják a döntést, előbb azonban stabilizálni kell a költségvetést. Ettől függetlenül négy év alatt teljesíteni kívánják a maastrichti feltételeket, méghozzá úgy, hogy az államháztartási hiány a legkisebbek közé fog tartozni az unióban. Nem ebbe az irányba mutat, hogy közölte: vissza akarja vonatni az alkotmánybíróságról az előző kormány panaszát a bányászok nyugdíjára vonatkozó törvénnyel kapcsolatban. A szejm ugyanis az előző ciklusban – nem utolsósorban a bányásztüntetések hatására – a baloldali kormány álláspontjával dacolva úgy döntött, hogy érvényben tartják a bányászok korkedvezményes nyugdíját.
